A vodcast főcíme megjelenik, amin olyan feliratok olvashatók, mint OTP Alapkezelő szakértői, értelmezik, a világ történéseit, befektetések, struktúrális folyamatok, trendek és változások, globális gazdaság, hatással van az életünkre. A végén az OTP Fund Facts logója jelenik meg középen.

Narrátor: Ez itt az OTP Fund Facts Podcast, ahol az OTP Alapkezelő szakértői értelmezik a tőkepiacok és a világ történéseit. Befektetések, strukturális folyamatok, trendek és változások, minden, ami formálja a globális gazdaságot, és hatással van az életünkre. Egy vodcast, amely segít átlátni a háttérben zajló folyamatokat.

A stúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre, toll és jegyzetfüzet hever, illetve asztalon minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon.  A háttérben egy TV, amelyen az OTP Fund Facts logója látható.

Műsorvezető: Sziasztok, ez itt az OTP Fund Facts Podcast. Elkezdődött a labdarúgó-világbajnokság, ezért a mai műsorban fociról fogunk beszélgetni. Egészen pontosan a labdarúgás üzleti aspektusait érintjük majd Éder Györggyel, az OTP Alapkezelő vezérigazgatójával és Csáti Olivér portfolió menedzserrel. Sziasztok!Május végén Budapesten játszották a Bajnokok Ligájának a döntőjét, utána pedig megkezdődtek a világbajnokság küzdelmei. Az szerintem az átlagember számára is nyilvánvaló, hogy már a futball egy globális üzletté vált, hatalmas bevételeket termelő klubok ordenáré nagy összegeket kereső játékosok, globális márkák, különböző befektetési hátterek, azt lehet talán mondani, hogy kezdenek úgy működni, vagy nem kezdenek már jól, de úgy működnek a klubok, mint a nagyvállalatok.Az a kérdésem, hogyha befektetői szemmel tekintünk egy futballklubra, milyen hasonlóságokat és milyen eltéréseket látunk egy sima mezei nagyvállalathoz képest?

Éder György: Hát maga egy futballklub is egy gazdasági társaság. Bevételei vannak, költségeik vannak, általában nagy a költséghányaduk, de ugye azt kell mindig figyelembe venni, hogy ennek a vállalatnak jövőre 3 év múlva, 10 év múlva is működnie kell. Vannak befektetői, van, amelyik tőzsdén van, vannak, amiknek privát befektetői vannak, de a befektetők azt várják el, hogy ez egy jól működő gazdasági szervezet legyen, legyenek tervei, ugyanúgy, mint bármilyen banknak, vállalatnak, vagy egy kis kft-nek is.

Műsorvezető: Csak ugye van egy dolog, ami árnyalja a képet, a szurkolók és a szurkolók vágyai azok sokszor és az elképzelései nem esnek egybe a befektetőknek az elképzeléseivel. Ezt a dilemmát például hogyan tudják a nagy múltú sportklubok feloldani?

Csáti Olivér: Hát hogyha ezt nézzük, akkor meglátjuk, hogy milyen tulajdonosi struktúra van egy-egy klub mögött, és például, hogyha megnézzük a Bundesligát, akkor ott van egy ilyen szabad 50+1, tehát hogy a szurkolóknak kell legalább az 50+1 százaléka legyen a tulajdonlásnak, tehát hogy igazából ők irányíthassák a klubot.Igen, igen, tehát például Bayern Münchennél és 75%-ban így tulajdonolják, 25-ben pedig a három nagy német cég, az Audi, az Audi, meg Allianz, aki az Arénának nevét is adja, birtokolja. Leipzig egy kivétel, aki meg tudta kerülni ügyeskedéssel gyakorlatilag ezt a szabályt, de amúgy a németeknél ilyen prudens tulajdonlás látható. Tehát így a szurkolók jobban belefolynak, míg az egyéb ligákban ez máshogy van, de amit később úgyis kitérünk még. De az biztos, hogy a szurkolók nagyon-nagyon fontosak a csapatok mögött, hiszen hogyha nincsenek szurkolók, akkor igazából a biznisz is el fog halni, tehát muszáj, hogy ne csak profitot nézzük, és a szurkolókat ne, mert akkor a profit se lesz meg.

Műsorvezető: Azért is teszem fel ezt a kérdést, mert egészen friss hír, hogy Szaúd-Arábia ismét bejelentkezett a Barcelona brazil támadója, Raphinha iránt is egy 100 millió euró sajnálatot tettek érte, és egy óriási nagy dilemma most a Barcelona vezetősége előtt, hogy eladnak egy 29 éves játékost rengeteg pénzért, akiért már jövőre nem fognak valószínűleg ennyi pénzt kapni. Két év múlva egészen biztosan nem, ’28-ban pedig, amikor lejár a szerződés, már biztosan nem, vagy pedig megtartják ott, hiszen azért a mostani csapatjátéknak ő egy elég fontos figurája.

Csáti Olivér: Raphinha szerintem egy kiemelkedő képességű játékos, tehát 100 millió euró még így sem, hogy lejár 2 év mondjuk a szerződése, így sem olyan elrugaszkodott összeg. Szerintem ennél többet kellene fizetniük, hogyha el akarják vinni. Plusz a játékos nagyon nagy fontos beleszólási joga van a játékosnak, hiszen valaki nem akar Szaúd-Arábiába menni pénzügyileg.

Éder György: Én ebben egy kicsit másképp látom. Raphinha ugye volt egy Premier League-es.

Csáti Olivér: Ugye Leeds United-ben volt.

Éder György: Igen, Leeds United-ben játszott, ott azért eléggé alacsony szinten nyomta, én úgy emlékszem. Az, hogy a Barcelonába be tudták őt így építeni, és ennyire fölfutott, az valószínűleg a menedzsernek is köszönhető, a játékosoknak, a többi játékosnak, hogy kiszolgálta, meg ott jól érezte magát. Én úgy gondolom, hogy 29 évesen lehet, hogy már neki inkább a lefelé jön, és ezért a Barcelona meg fogja gondolni, és még 100 millióig is oda fogja adni.

Csáti Olivér: Hát a vb-n sok fog múlni egyébként, tehát hogy fog ott prosperálni Raphinha, tehát az első meccsen nem remekelt, de azért látszik a mozgásán, hogy azért igazi brazil, meglátjuk.

Műsorvezető: Térjünk vissza a klubok vs. sima cégek tematikához egy picikét. Ha egy klubot vállalatként fogunk föl, akkor honnan jön a pénz, és mire megy el?

Csáti Olivér: Hogyha a bevételi oldalt megnézzük, akkor három fő bevételi csoport kinyitható el. Van először is a kereskedelmi bevételek, a szponzorokból, ami bejön, vagy ugyanúgy a mezeladásokból, illetve egyéb bevételekből, ez teszi ki. Amikor Real Madridnál például a Deloitte Football Money League, minden évben publikálja ezt a Deloitte, és ott rangsorolja a bevétel szerint a klubokat, és az tisztán bemutatja, hogy ez hogy alakul. Nagyjából a Real Madrid volt az első, aki meghaladta az 1 milliárd eurós árbevételt 2 éve körülbelül. Ennek a 60%-a nagyjából kereskedelmi bevétel, illetve a mérkőzés napi bevételek, az a legkisebb, az 200 valahány millió, tehát az huszonvalahány százalék volt, illetve a maradék 33-34% az pedig a jogdíjakból, tehát közvetítés Bajnokok Ligája, illetve a La Ligából a Real Madrid esetében jön be. Később még kitérünk rá, de az nagyon fontos, hogy a Bajnokok Ligája szereplés az egy klub árbevételére nagyon nagy hatással van.

Műsorvezető: Pozitív értelemben.

Csáti Olivér: Igen, tehát nyilván sokkal több bevételt fog kapni belőle, azért hogyha egy klub esetleg kifeszítette pénzügyileg, akkor különösen fontos, hogy bejusson a BL-be, hogy esetleg ne legyenek nagyon boldogok.

Éder György: Lelövöm a poént, megnéztem most reggel a részvényárfolyamait azoknak a futballcsapatoknak, amelyek tőzsdén vannak, tehát Manchester United például, és egyértelműen látszik az, hogyha egy második, harmadik helyet elcsíptek a bajnokságban, mentek a BL-be, akkor ugye a befektetők látták, hogy valami jó elindult, lesz bevétel, nagyobb lesz a profit, végre racionálisan fog működni a foci klub, és akkor fölment a részvény árfolyama, szerintem ilyen 50%-ot egy-két éven belül, de amint jöttek a rossz eredmények, le is botozták ugyanazzal az 50 százalékkal.

Műsorvezető: Igen, hiszen a befektetők között nemcsak szurkolók vannak, hanem átlagemberek is gondolom. Nézzük meg a kiadási oldalt is, hogy ott mik a tipikus nagy tételek?

Csáti Olivér: Ugye a fizetéseket mondhatnám, talán valamennyire egyedi azért, hogy ennyire nagy hányada a fizetés a kiadásoknak. Azt mondja, hogy a játékos bérek rá vagy az esetében ilyen 300 millió euró környékén vannak évente, vagy az egész staff, ami a csapat mögött áll, ugye rengeteg ember dolgozik nekik, az még plusz 200 körül van, tehát nagyjából a bevétel felét elviszik a bérek. Próbálnak erre egyébként a ligákban is figyelni, legalábbis a ligában is szabályozták, hogy ne lehessen az, hogy mondjuk 70%-nál nagyobb legyen a fizetések aránya a bevételhez képest, hiszen akkor nagyon kifeszített a csapat, ezek pedig fix kiadásoknak tekinthetőek, hiszen a sérült is a játékos, akkor is kap bért. Tehát, hogy esetleg bejön valami sok gazdaságilag, akkor nagy probléma lehet, hogy a Covidnál azért például Barcelona esetében is voltak problémák.

Műsorvezető: Igen, abból szerintem a pandémiából elég sokat tanultak. Kanyarodjunk vissza erre a deloitte-os listára, amit az imént említettél. A 20 legnagyobb bevételű klub között 10 angol van, tehát a létszám fele az a Premier League-ből jön. Ez annak köszönhető, hogy a Premier League ennyivel jobb modellt követ, ennyire jobban csinálja ezeket a dolgokat?

Éder György: Hát igen.Egyértelmű válasz, igen. Tehát az angoloknak volt a '80-as években egy nagyon rossz időszakuk, ugye a helyzetstadionra, aki elég öreg, emlékszik, ki voltak ők tiltva az Európai Ligákból, és egy befelé fordulás zajlott le, és mint minden mást, ugye a Theater-kormány próbált megoldani. Ugye ez a '80-as évek, amikor Londonba, Angliába az amerikai bankok bejöttek, ez volt a Big Bang, beengedték őket, felvásároltak brókercégeket.

Műsorvezető: Megvették a City-t gyakorlatilag.

Éder György: Gyakorlatilag megvették a Cityt, és emellett gondolkoztak azon, hogy ez egy jó modell, be kéne engedni a pénzt a fociba is. És ekkor találták ki magát a Premier liget, ugye a '90-es évek elején, ugye ez egy újfajta bajnokság, és gyakorlatilag korlátok nélkül jöhettek be külföldi focisták. Tehát aki ezt az egészet kitalálta, az gyakorlatilag előre látott, szerintem legalább 20 évre, és tudta azt, hogy a foci, a jó foci, annak lesz közönsége. Ugye akkor indult meg ezek a kábelcsatornák, tehát így magának a sportnak és a médiának az összefonódása akkor indult el, és aki ezt így kitalálta, az egy zseni volt, és jó lett maga az egésznek a szerkezete is.És azzal, hogy beengedtek külföldi befektetői pénzt, külföldi játékosokat, külföldi menedzsereket - éppen tegnap hallottam az egyik kollégától, olvasta egy cikkben, hogy gyakorlatilag angol menedzser a Premier League-t még nem nyerte meg. Mindig külföldi menedzser.

Műsorvezető: Mindig import emberrel dolgoztak, igen.

Éder György: Abszolút.Guardiola, Klopp.

Csáti Olivér : Tehát a kieső csapatokat próbálják megmenteni az angol edzők. Tehát van néhány nagy öreg, aki már nem tudom, lassan 80 éves, de mindig, ha valaki kieső problémával küzd, akkor odarakják, és akkor megpróbálja megoldani, de a topra általában hoznak külföldről.

Éder György: És ugye sikerült nekik elérniük azt, hogy odahívták a legjobb focistákat, gyakorlatilag lerabolták az európai focit, mindenki ott akar játszani, ennek egyébként egy jó bizonyítéka, hogy a Premier League-nek a bér, az összbér összege az a duplája, mint a spanyol. Pedig a spanyolban is ugyanannyi csapat van, hanem több. Szóval ez egy nagyon jól kitalált szisztéma, ez 100%-ig kapitalista, tehát semmilyen szurkolói dolog nincsen benne, de a szurkolók így is imádják. Tehát minden meccs az csurig van, jegyeket nem lehet kapni. Ha el akarsz menni egy jó meccsre, de egy jó csapatnak egy gyengébb ellenféllel lefolytatott meccsre, arra esetleg tudsz jegyet szerezni. Ha valami jó meccsre akarsz elmenni, az háromszoros áron van, az eredeti, egyébként is drága jegyárnak. Szóval ez egy jól kitalált szisztéma.

Műsorvezető: Ha már a háttérről beszélünk, mennyire számít az, hogy a Premier League-ben, maradjunk ennél a konkrét példánál, milyen befektetői háttér van egy csapat mögött. Tehát, hogy konkrétan honnan érkeznek a tulajdonosok? Ugye említetted az amerikai hátteret, de ugye egy ideje már van közel-keleti hátterű csapat is, sőt most már nem is egy a Premier League-ben. Láttok-e ezek között markáns szemléletbeli különbséget a klub irányításában, üzleti értelemben vett irányításában?

Éder György: Hát van egy nagyon sok jó példa és van nagyon sok rossz példa is mind a kettőre egyébként. Ugye a rossz példának kezdtem el mondani a Manchester United-ot, akik ugye a 200-as évek elején így nagyon fölfutottak, gyakorlatilag a Premier League-nek az első nagy sikerű csapata volt, és a 2010-es évektől elkezdve, amint ugye lelépett a Ferguson, egyszerűen nem tudnak mit csinálni. Tehát egyszerűen nem tudják visszaszerezni azt a régi fényüket, mint régen. És ez egyébként nagyon sok mindenben megjelenik. Tehát a nem igazán átgondolt játékosvásárlásokon keresztül a sok menedzserváltás, ez mind azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy ez egy tőzsére bevezetett cég, gyakorlatilag egy 100%-os kapitalista hátterű focicsapat nem, tud jól működni. De ott van ezzel szemben, ugye mondjuk a Liverpool, ami az a csapat, ami ugye a 2000-es évek elején ilyen futottak még kategória volt, léptek egy nagyot, fölvásárolta egy amerikai cég, és léptek egy nagyot azzal, hogy egy jó menedzsert hoztak. Tehát már a menedzsert is úgy választották ki, hogy mit gondolnak a következő 10-15 évről. Mert nagyon fontos, hogy talán az egyik legfontosabb, amit itt olvastam a labdarúgásról, meg a labdarúgásnak a gazdaságáról, hogy a legfontosabb az, hogy a menedzsernek jónak kell lenni, sőt, a kitűnőnek kell lennie. És nem csak abban, hogy a focihoz ért, hanem egyszerűen látnia kell a teljes rendszert egyben. Tehát amikor Jürgen Klopp odament, akkor már a szakácsnénikkel is lebratyizott, és megmondta nekik, hogy mit hogyan, mikor kell főzni. Ugyanúgy a szertárosoknak is az összeset ismerte, a nevét tudta nagyon jól, hogy kell, hogy ők is hozzáadják a klubhoz azt, amit kell. Csak úgy lehet valamit építeni, hogyha egy rendszerről van szó. És utána jönnek a focisták. Az, hogy a játékosmegfigyelőid, azok pontosan tudják, hogy kit veszel meg, és nem csak, hogy kit veszel meg, hanem hogyan rakod be a csapatba? Az a legfontosabb. És ezek nagyon-nagyon jó példák, nagyon rossz példák is vannak.

Csáti Olivér: Mondjuk az edzőn, tehát ugyanúgy Louise Enrique a PSG-nél össze tudta úgy tenni a csapatot, hogy kétszer is BL-t nyerjenek, de otthon, amikor Guardiolát a City odavitte, már akkor tudni lehetett, hogy ő a világ legjobb edzője, és tényleg meg tudta csinálni, hogy állandóan szinte bajnokságot nyernek, most meg ugye az Arsenalnál, vagy a Michel Artete szintén oda tudott jutni, hogy már bajnokok legyenek 6-7 év után, de ott is látszott, hogy mennyire strukturálisan alakítja a klubot, hogy megkapja a támogatást, és tényleg beleteszi a munkát, és úgy, ahogy a Gyuri is mondta, minden megvan a háttérben a helyén, és akkor úgy tud igazán sikeres lenni egy csapat. Tehát én még azt is elmondanám, hogy szerintem a Slotnak az első szezonjában ott is inkább még a klub munkája teljesedett be jobban. A szezon elég gyenge lett a Liverpoolnak, most edzőt is váltottak, tehát meglátjuk, hogy vissza tudnak-e kapaszkodni arra az irányra, amit a klub oda tudott vinni, de tényleg nagyon fontos, hogy legyen egy olyan menedzser, aki tényleg fel tudja építeni a csapatot, és hosszú távra tervez.

Éder György: A pénz az nem elég. Tehát láttuk egyébként, hogy a Manchester City is elkezdte a bajnokságokat nyerni, nagyon sok jó játékost megvett, be is tudta őket építeni, de ugye nagyon sokáig nem tudták a Bajnokok Ligáját megnyerni, mert annyi meccset játszanak, és lehet, hogy nem volt annyira elég hosszú a pad, mármint a cserepad, hogy a megfelelően tudják rotálni a játékosokat, gyakorlatilag a BL-re már kipurcantak.

Csáti Olivér: Hát igen, meg nagyobb a szerencsefaktor is azért a bajnokok hiába, mert kevesebb meccs, nyilván sokkal jobban múlik. Azt hiszem, '22-ben értek oda talán az Interrel, úgyhogy akkor Guardiola már 6-7 éve ott volt, tehát az már egy hőn állított Bajnokok Ligája győzelem volt, és azóta sem sikerült, szóval azért ott nagyobb a szerencsefaktor mindenféleképpen, mint egy bajnokságban a 38 meccsen át kell teljesíteni, és utána jön ki a végeredmény, mint ahol kieséses szakaszban, vagy a döntő is csak egy meccs, sokkal közelebbi párharcok vannak.

Műsorvezető: Ha a világbajnokság eddigi meccsét megnézzük, akkor szerintem azért itt is komoly szerepe van a szerencsefaktornak.Örülök, hogy följött a Manchester City példája, mert ugye mögöttük viszont teljesen más világból érkező tulajdonosok vannak, mint a városi riválisnál, a Unitednél. Mennyire számít az? Ott azért, amikor Guardiola elkezdte a működését, akkor emlékszem, ott nagyon sokáig az volt, hogy persze, persze, ennyi pénzből nagyon könnyű jó játékot csinálni. Mennyire van a Premier League-ben ilyen eklatáns különbség aközött, hogy melyik csapat amerikai vagy valamelyik közel-keleti tulajdonban van?

Éder György Hú, ez egy nagyon nehéz kérdés, hogy az előbb is elmondtuk, hogy vannak jó meg rossz példák. Most a Manchester City az inkább a jó példa, de azért aki az angol focit követi és nem Machester-drukker, ők azért eléggé fújnak az egészre, mert ugye ők annyi pénzt beletettek ebbe a rendszerbe. Hogy már szinte nélkülözhetetlenek a Premier League-ben, mint a Premier League franchise-ban, és ezért egy csomó dolgot elnéznek nekik. Tehát ugye lehet olvasni arról, hogy eljárás van ellenük, ugye a futballszövetség, nem tudom, 140 vagy 141 vádpont van ellenük, és gyakorlatilag, hogyha ez egy fair team lenne a többiekkel szemben, akkor itt már régen megtörtént volna a döntés. Tehát máshogy viselkednek, mert annyi pénzbe letoltak ebbe a dologba az arab befektetők, hogyha ők innét kivonulnának, az egy nagy veszteség lenne az egész focinak. Tehát itt van egy kis olyan hatás, ami szerintem nem teljesen szimpatikus, de ez máshol is megvan egyébként. Most így teljesen odd dolgot hoznék be, aki látta az argentin meccset, most az utolsót.

Műsorvezető: Jaj, a Messit fogod felhozni.

Éder György: Így van. Tehát ez egy teljesen más eljárás. Tehát, hogyha ezt egy ghánai játékos csinálta volna.

Műsorvezető: Hát meg csak fordított szereposztás lett volna.

Éder György: Tehát, hogy az egyből piros, és gyakorlatilag a következő meccsen nem játszák. És ugyanezt ugye eljátszották a Messivel az előző vébén is.

Műsorvezető: Ott is volt egy jó pillanat.

Éder György: Pontosan. Sajnos úgy indulunk neki minden foci világbajnokságnak, és az első meccs az ilyen volt, amikor már bocsánat, itt már nem a gazdaságról beszélünk, hanem a fociról, hogy kiszórták azt a mexikói védőt, holott igazából ez egy ilyen sárga napos volt.

Műsorvezető: Igen, igen.

Éder György: Tehát nem fair látszik, hogy ugye az az érdeke a szövetségeknek, a FIFA-nak, az UEFA-nak, az egyes országok szövetségese, hogy ez egy jó menő dolog legyen, ne legyenek botrányok, ők is pénzt csináljanak belőle, ergo, mint mindenhol máshol, gyakorlatilag nem mindenkinek ugyanúgy lejt a pálya.

Csáti Olivér: Igen, azért egy Messi azért az kell a vb-re, hogy igazán nézzék az emberekben. Hozzáteszem, hogy szerintem nem feltétlen volt piros lapos, ki lehetett volna állítani érte, de annyira nem nehezedett rá, tehát én azért úgy vagyok vele, hogy annyira nem feltétlen volt piros lapos, de kellett volna állítani.

Műsorvezető: Meg nem volt olyan helyzet sem szerintem. Tehát nem indokolta semmi, hogy neki akkor elboruljon az agya istenigazából, csak egy rossz munka.Egy sárgát egészen biztosan megért volna.

Csáti Olivér: Azt hiszem, utána nem adhattak neki talán, de egyébként szerintem ő is érezte, hogy baj van egy kicsit a fején, az látszott, hogy ez kicsit megijedt ő is szerintem, mert azért ő is tudja, hogy én már láttak piros lapot, és akkor finoman fogalmaztam.

Műsorvezető: Igen, igen, igen. Láttatok esetleg olyan fajta felmérést, ami arról szól, hogy van-e valamifajta összefüggés egy adott klub a betolt pénz és a sikeresség között. Itt most egy picit áteveznék a kontinensre, Franciaországba, Párizsba. A PSG-nél ugye ott nagyon hosszú éven keresztül, ahogy már el is hangzott, nem tudtak fölérni Európa csúcsára, tehát nem tudták megszerezni a BL-serleget, ha jól emlékszem, akkor Tuchellel is játszottak egyszer egy elvesztett döntőt.

Csáti Olivér: A Covid évében, pont akkor nem voltak nézők, a Bayernnel.

Műsorvezető: Szóval, hogy ott is szerintem ugyanakkora mennyiség vagy ahhoz közeli mennyiség folyt a fociban, mint a Manchester Citynél is, és mégis sokkal hosszabb ideig tartott ez a fajta megdicsőülés, vagy nem tudom minek nevezzem, mert ugye az most, hogy kétszer nyert, tehát hogy megvédte a címet a Párizs, azért ez elég nagy szónak számít szerintem a labdarúgásban. Szóval, hogy van ennek kimutatható, vagy számszerűsíthető jelentősége, hogy mennyi pénzt tolnak a befektetők egy klubba?

Csáti Olivér: Olyan szempontból mindenféleképpen kell pénz ahhoz, hogy jó csapatot építs, hiszen pénz nélkül nem lehet csinálni, viszont van az a szint, ami után már akár probléma is lehet, hogyha túl sok pénz áll rendelkezésre, tehát akár ahhoz is vezethet, hogy a játékosok is egy kisebb versenyt eredményez, hiszen sokkal nagyobb pénz garantált számukra, tudják, hogy megkapják a fizetésüket, bérinflációhoz vezethet. Valamennyire Barcelonán is ez volt, ugye Messinek kiemelkedő volt a fizetése, nem annyira tudták felzárkóztatni a többieket anélkül, hogy nagyon elszállt volna az összköltségük ilyen téren. Szóval szerintem van egy egészséges határ, amit meg kell tudni teremteni, de azután már inkább tényleg a struktúra, meg az, hogy milyen menedzser van a klub mögött, és milyen háttere van, az számít jobban, már nem az, hogy mennyi a plusz pénz, amit még hozzá tudnak csapni az amúgy is rendelkezésre álló pénzhez.

Éder György: Ez egy nagyon-nagyon okos döntés volt, hogy a Louis Enrique-t odahívták, és ezeket a sztárokat pedig így eladták, vagy elmentek.

Csáti Olivér: Volt ilyen híres videó is a Youtube-on, hogy leült vele kettesben, mit tudom én, két órát magyarázott neki, hogy mit hogy kéne akár visszazárni jobban, vagy a csapatba jobban beépüljön, de valahogy nem jutott sikerre vele, és akkor így el is ment, de végül mégis a többiekkel meg tudta azt csinálni, amit szeretett volna, és oda is tudott érni.

Éder György Igen, és ennek egy jó példája például Dembélé, akiről tudjuk, hogy igazából csak játszani szeret a Playstation, de semmi mással nem foglalkozik.És így sikerült beépíteni. Tehát megint visszamegyek arra, hogyha egy olyan menedzser van, aki struktúrát épít, úgy vásárolja a játékosokat, és nem az van, hogy egy játékoshoz vagy kettőhöz keresi a többit, hanem egy teljes rendszert épít. És hogyha ne felejtsük el, a foci az most már annyira fizikális, hogyha van egy játékos, aki nem védekezik, lásd Messi, aki megteheti, akkor nagy baj van.

Műsorvezető: Hát illetve ahhoz egy nagyon-nagyon jó középpályás sor kell, hogy be tudja pótolni, vagy szőni ezt a luxust.

Csáti Olivér: Az Arsenal erre jó példa, hogy ott az egész csapat védekezik, és tényleg nagyon jó is a védelmük. Kicsit talán a támadás skálára is megy, de talán hogyha a minőséget jobban megtalálják előre, akkor előre is veszélyesebbek lesznek majd.

Műsorvezető: A Barcelonát azért jó, hogy példának említettétek, mert ugye őket azért a spanyol ligának a szabályai eléggé megszorongatták, ehhez köthető messzi távozása is, és utána gyakorlatilag ők nem nagy pénzekből tudtak, ha jól emlékszem, kétszer is bajnokságot nyerni. Tehát, hogy itt megint, és egyikhez a Xavival nyerték a másikat, sőt háromszor, bocsánat, rosszul mondom, hiszen ugye Flickkel ez a második bajnokságuk volt. Tehát, hogy ott viszont nem volt elég pénz ahhoz, hogy megvegyék a világ legjobb játékosait, hanem a saját utánpótlás bázisukhoz, a La Masiához kellett nyúlniuk. Itt arra vonatkozna a kérdésem, hogy hol dőlhet az el, hogy van olyan csapat, amelyik a saját utánpótlás bázisát egy nagy csapat építésére használja, lásd Barcelona, vagy inkább azt az utat követi, mint az Ajax, ahol felépítik a játékosokat ilyen 20 éves korra olyan szintűvé, hogy bárhol a világon bármelyik nagy bajnokságban megállják a helyüket, és aztán ebből rengeteg pénzt keresnek.

Éder György: Mielőtt ezt elmondanánk, erre kitérnénk, szerintem az nagyon fontos, hogy a Barcelonában megtörtént a pénzügyi rendezés. Tehát még most is nagy adósságokat görgetnek maguk előtt. Na de maguk mellé tudtak állítani egy Spotify-t, aki nagyon sok pénzt tesz bele, és itt gondolom a Spotify-nak az elnöke vagy az alapítója az nagy Barcelona drukker.Be tudtak hozni private equityt is, amennyire én tudom, és el tudták adni, értékpapírosítani tudták a jövőbeli bevételeiket. Tehát ők fölélik a jövőjüket egy picit, na de a játékosoknak is jó, hogyha látják azt, hogy a klubban rend van. Tehát így minden harmadik nap fölmenni és ilyen késeire menő meccset játszani úgy, hogy bizonytalanság van, most pont azt a bért megkapod, amit kialkudtál, vagy ideges-e a menedzser, és nem azért, mert rosszul megy, hanem azért, mert nincsen meg a pénz ennek a játékosnak a megvételére, vagy a másiknak a megvitelére, az rányomja a bélyegét a játékosokra. Tehát gazdaságilag valamilyen rendnek kell lennie, és utána lehet erre építeni a focit.

Műsorvezető: Erről eszembe jut, szintén a Premier League-ból egy rossznak tekinthető példa, az Abramovics-féle Chelsea. Ugye ahol volt pénz, tehát az szerintem senki nem volt a kétségbe, valahogy mégis elmaradtak a sikerek.

Éder György: Á, de voltak eredmények.

Csáti Olivér: Abramoviccsal az összes Chelsea szurkoló most is azt mondja, hogy kár, hogy elment. Nyilván az orosz téma nagyon kontrollverzális, de azért ezt olvasni az interneten is, hogy azóta, amióta gyakorlatilag ő kilépett a fociklub mögül, az volt a Chelsea light menetben. 2005-ben, amikor a Mourinhót odavitték, meg felépítették a csapatot, gyakorlatilag az Abramovics érkezése után egy-két évvel már bajnokok lettek, és utána fellépett a világtérképre is a Chelsea. Ugye a Bajnokok Ligája döntőben is, ugye 2008-ban már, amikor a Terry elcsúszott, akkor hogyha nem csúszik el, akkor meg is nyerik a Bajnokok Ligáját. Végül 2011-ben ugye Bayern München ellen sikerült megnyerni végül úgy, hogy nem is ők voltak az esélyesek, és pont a Bayern stadionjában. Chelsea mindenféleképpen ott volt egy jó 10 évük, szerintem amikor mindenféleképpen az egyik legjobb csapat volt a világon. Tehát még 2016 körül is megnyerték a bajnokságot, amikor a Conte érkezett. Szóval ez egy sikersztori volt mindenféleképpen, annak ellenére is, hogy nyilván kontraverzális volt már az is, hogy ő behoz ennyi pénzt, és hogy olyan háttérrel érkezik, amilyennel, de a sikereit szerintem nem lehet megkérdőjelezni.

Éder György: Igen, ő jól irányította a csapatot, jól menedzselte a háttérből, jól választotta ki a menedzsereket is. A Chelsea-nek ott lett vége, amikor bejött a Manchester City. Tehát amikor Manchester City-be bejött ez a külső tőke, és elkezdett, igen, meg látszott már, hogy nem lesznek bajnokok annyiszor, és ugye, és akkor följött egy klub Liverpool, ez a kettős gyakorlatilag. Ugye a 15-től 23-4-ig a Premier League arról szólt, hogy Liverpool Manchester City által a Manchester City nyert, de gyakorlatilag őket rivalizáltak, a többiek meg jöttek utánuk. Szóval a Chelsea az egy sikertörténet volt az első tíz évében.

Műsorvezető: Akkor én ezt nagyon rosszul tudtam, viszont ha már a nosztalgia, akkor a Thomas Tuchel iránti nosztalgia az még most is élénken van, ha jól tudom, a Chelsea szurkolókban. Az ő szereplése elég rövid volt. Ott mi lehetett ennek a hirtelen távozásnak az oka? A tulajdonosváltás csupán, vagy mi volt emögött?

Éder György: Én szerintem ő nem hozta azokat az eredményeket, amiket a friss, ha jól emlékszem, a friss váltás, tulajdonosváltás után nem jött meg az eredmény, ha jól emlékszem, és akkor ő azért nem egy egyszerű ember a Tuchel.

Csáti Olivér: Háttérben voltak ott, mit tudom, azért problémák a tulajdonosokkal, de szerintem valószínűleg túl nagyok voltak a tulajdonosok elvárásai az edzőtől, hiszen szerintem nem létezett volna olyan edző, aki ezt a Chelsea-t egyből fel tudta volna tenni oda a topra, és akkor így a háttérben levő feszültségek miatt szerintem az ott elmérgesedett, és így annyira amúgy sem voltak türelmesek vele, de így meg gyakorlatilag mind a két fél oldaláról szerintem úgy döntöttek, hogy ez így nem fog működni a háttérben, és azóta sem tudtak gyakorlatilag olyan edzőt odavinni, ami meg azt jelentheti, hogy valóban a tulajdonosoknál lehet inkább a probléma, hogy ők mit képzelnek el, az valószínűleg nem teljesen reális, vagy több idő kell hozzá.

Műsorvezető: Térjünk vissza egy pillanatra még a bérekhez és a Közel-Keletre. Szaúd-Arábia ugye az utóbbi időben az az ország, ahol ilyen elképesztő, tehát tényleg csillagászati fizetésekkel, ahová csillagászati fizetésekkel csábítják a játékosokat. Mi van emögött? Milyen fajta stratégia, vagy milyen fajta szándék létezhet emögött?

Éder György: Itt is gazdasági dolgok vannak a foci mögött. Egyértelmű, hogy Szaúd-Arábia rá akar kerülni a térképre. Ugye ők már azt tervezik, ugye a Bin Szalmán, ugye a fiatal trónörökös, ő gyakorlatilag megkapta az egész irányítását az országnak. És körülvette magát mindenféle elemzőkkel, tanácsadókkal. És azt is tudni kell, hogy ő volt a korábbi szaúdi királynak az a fia, aki gyakorlatilag mindig ott volt mellette, és beleszólhatott a dolgokba, és ő volt talán a legértelmesebb, akit érdekelt is a dolog. És ugye ő azt már látta, nincsen 40 éves, ha jól tudom, vagy talán már 40 éves a bin Szalmán. Ő azt látta, hogy az olaj egyszer véget ér, és próbál valami ilyen diverzifikációt megcsinálni az országban, aminek egy része a turizmus, a másik része a jó befektetés, a külföldi befektetéseknek a diverzifikációja, és benne van az is, hogy csináljunk olyan dolgokat, amiket mi még nem csináltunk, de próbáljuk ki, mert máshol jól megy. És a foci az nagyon jól megy. És azt gondolta, hogy megpróbáljuk ezt, van rá pénzünk, ki tudjuk fizetni a jó játékosokat, ha eljönnek. Általában olyanokat próbált oda hozni, akik már így kiöregedők, de nagyon jó nevek, és akkor itt majd a bérekről fogunk beszélni, hogy Ronaldo az évente 200 milliót keres. Csak bérből.És nem forintban.- És csak hogy lássuk, hogy milyen különbség van egy Kane, aki a Bayernnek a legjobban fizetett, és gyakorlatilag premierling szintű fizetése van, ilyen 30 milliót szed össze. Ugyanúgy mondjuk a mi honfitársunk, Szoboszlai, ő pedig ilyen, ha jó megy neki, akkor 15 millió lesz jövőre a fizetése. Ott van például a Benzema, akire emlékszünk, hogy a Real Madridban egy nagyon jó játékos volt, tehát azért már ő is túl van a fénykorán, igen, és ő pedig 120 milliót kap élete. Tehát olyan extrém fizetések vannak, viszont mögötte semmilyen komoly bevétel. Tehát így gyakorlatilag a kiadás 10x, bevétel 1x. Valahogy így kell elképzelni akkor.

Műsorvezető: Rájuk nem vonatkoznak ezek a spéci szabályok, amelyekről korábban beszéltünk.

Csáti Olivér: Az a durva, hogy a legnagyobb bérköltségekkel az Al Nassr rendelkezik az egész világon, tehát veri a Real Madridot is úgy, hogy nyilván az árbevétele meg töredéke a Real Madridnak.

Műsorvezető: Ehhez képest az Al-Hilalból többen vannak a szaúdi válogatottban, mint tőlük. Mert lehet, hogy amiatt felszorítják őket.

Csáti Olivér: Lehet amiatt is, meg hogy ugye Ronaldo nagyon nagy részét elviszi azért ennek az Al Nassr, tehát ott kicsit emiatt fejnehéz jobban, de persze Al Nassr meg az Al-Hilal az kb. egy szint. Ugye Neymar Al-Hillaba ment, de kb. nagyrészt sérült volt, alig játszottam, egy-két gólt rúgott összesen, óriási gázsit kapott, aztán utána most már el is ment, szóval eléggé buboréknak tűnik, de amíg nyomják bele a pénzt, szerintem igazából addig lesz ennek jövője.

Éder György És ugye a vébé az nem most lesz, hanem ’34-ben, ha jól tudom, a szaúdi rubel, addig biztos, hogy fogják nyomni a pénzt. Mert hogyha azt kiveszik, mert ugye amennyire én értem, a helyi játékosok is elég sokat szerepelnek, ami azt jelenti, hogy megpróbálnak felkészülni egy jó vb szereplésre. Tehát az utánpótlást is próbálják. Ugye azt is látják a szaudi gyerekek, hogy ennek van értelme. És ezzel próbálnak szerintem, hogy ’34-ben ki fog derülni, hogy meddig jutnak el. Én úgy gondolom, hogyha ebből nem lesz valamilyen látható siker, akkor szerintem ennek vége lesz, mint a kínai történetnek.

Csáti Olivér: Olyan szempontból viszont azt jól csinálják, hogy tényleg a sztárjátékosok mellé hazaiakat játszatnak. Tehát nem az van, hogy elhoznak ilyen középszerű futottak még kategóriájú játékosokat, akik külföldiek, hanem legalább azok tényleg hazai, aki jobban azonosulni tud az ember velük. Tehát szerintem egy honfitársnak, mondjuk, hogyha nézem a Fradi meccset, jobban örülök, hogyha több magyar van, legyen minél jobb a focijuk, de hogy inkább legyenek nagyon jó külföldiek, de a többi az legyen magyar, és úgy próbálják összetenni a csapatot, és ez szimpatikus benne.

Éder György: Megint csak felkészülés a válogatott meccsekre.

Műsorvezető: Az imént említetted a szponzorokat, a szponzorok jelentőségét. Ugye őket, főleg, hogyha tévén követjük a meccseket, velük elég gyakran találkozunk egyszerű nézőként is. Mindig vannak ilyen hullámok, hogy éppen milyen jellegű cégek vannak. Most egy olajcég van a vb-n talán az Aramco főszponzorként, de az elmúlt években, hogyha itt az európai labdarúgást is követtük, akkor nagyon sok kriptos céget láthattunk.Mi mozgatja, vagy milyen trendek mozgatják ezeket a szponzorokat. Van-e egyáltalán ezeknek valamifajta látható trendje, hogy éppen milyen cégek tűnnek föl a futball szponzori hátterében?

Éder György: Az nagyon fontos, hogy azok tudnak pénzt adni, akik vagy nagyon jó szektorban vannak, menő szektorban, vagy pedig vagy nagy verseny van, és ott akarja megmutatni magát. Itt is vannak nagyon eltérő setupok. Tehát így, ha azt vesszük, például a Bayern München, ők az Opellel nagyon sokáig voltak, 10 évig, akkor most a..

Műsorvezető: Allianz-al.

Éder György: Allianz-al is, igen, de a mezen egyébként ugye a T-mobil, vagy valamelyik német T-mobilos cégnek a neve van fönt. Ez egy hosszú stratégiai együttműködés.Ilyen van Németországban is, ilyen van mondjuk Angliában is, valaki nem ugrál egyikről a másikra, mint például a Chelsea, hanem például ott van a Liverpool, akinek a Standard Charter Bank már 10 éve legalább egy ilyen hosszú stratégiai. Nekik ugye azért is fontos, mert Ázsiában szeretnék a focit kicsit jobban marketingolni, és ott van a Stanciart egy ázsiai bank, és próbálnak valamilyen marketing előnyt ebből kihozni. De ugye vannak olyanok, ahogy említettem, akik ugrálnak egyik pillanatról a másikra, és próbálják kihasználni az aktuális divatos dolgokat, mint például a kriptókat.

Csáti Olivér: Szóval szerintem a trendek azok mindig ugye jönnek és mennek, de olyan szempontból nyilván egy jó közönség volt a focit megközelíteni, mert akik nézik a focit, és sok a fiatal, sok az olyan, aki szeret kockáztatni, vagy akár fogadni is, és a kripto az akár vonzó lehet a számukra, tehát szerintem ilyen szempontból jól megtalálták ezek a cégek a célközönségüket.

Éder György: De azért nem egyszerű odakerülni, és nagyon sok pénzt el kell költeni, hogy egy főszponzor legyél egy nagy csapatnál. Tehát a Real Madridnak 100 millió éves, 100 millió euró jön be ebből, és ugyanez a Premier League-ben is ilyen 50-60-70 millió. Tehát itt komoly pénzeket kell elkölteni, és általában ezt hosszú időszakra adják el, tehát az a cég, aki ezt megvásárolja, az tudja nagyon jól, hogy egy jó 5-10 éven keresztül, és ezt látnia kell előre, hogy ez neki megérje.

Műsorvezető: Tehát abszolút üzleti megközelítés.

Csáti Olivér: Érdekes, hogy a Real Madrid mez új szponzora, a HP, az is 15 milliárdot fizet évente, csak ne zuhan, tüntetik fel. Tehát, hogy tényleg már így egyre több felületet kiadnak, és érdekes, hogy mennyi pénzt fizetnek még egy ilyen kis felületért is.

Műsorvezető: Arra szeretnélek kérni benneteket, hogy ha át lehetne emelni a futball világából tanulságokat, mondjuk három fontos tanulságokat a befektetések világába, akkor mi szerepelne a listátokon?

Éder György: Amit most már többször mondtam, hogy olyan befektetés, hogyha befektető vagy futball világában, akkor olyan befektetést kell eszközölnöd, ahol látod, hogy rendszer van. Ahol egy olyan egység van, ahol a menedzser a helyén van, a dolgozók tudják, hogy mi a dolguk, és egy olyan sikeres jövő áll előttük, amibe érdemes befektetni.

Csáti Olivér: Én is erre gondolok első körben, illetve az, hogy a szisztémát megtaláljuk tényleg a gondolkozásunkban, tehát ne csak a pénzt öntsük valamibe, hanem legyen mögötte egy szisztéma, építsük fel a rendszert. Ugyanúgy például a Klopp vagy a Guardiola, ahogy említettük már a játékosok is felértékelődnek az ő rendszerükben, tehát hogyha kikerülnek abból a rendszerből, eltér igazolnak máshova, más rendszerbe kerülnek be. Számos példa volt már rá, hogy ott nem tudtak igazán teljesíteni, ha kikerültek abból a kezdőből. Tehát fontos, hogy legyen egy ilyen rendszer minden mögött.

Műsorvezető: Ez volt az OTP Fund Facts Podcast. A mai adásban a labdarúgás üzleti oldaláról beszélgettünk Éder Györggyel, az OTP Alapkezelő vezérigazgatójával és Csáti Olivér portfóliómenedzserrel. Sziasztok!

A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:

Jelen podcast marketing közleménynek minősül, a benne szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Az elhangzó tájékoztatás nem teljes körű. Az említett az OTP Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapokról részletes információkat az otpalapkelezo.hu oldalon talál. Az elhangzottak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Alapkezelő Zrt-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás az alábbi oldalon érhető el. www.otpalapkezelo.hu/vodcast-disclaimer .