A befektetési alapokról
Ismerje meg a befektetési alapok működését és jellemzőit!
A befektetési alap fogalma
A befektetési alapok olyan megtakarítási formák, amelyekben egyszerre sok befektető helyezheti el megtakarított pénzét, megosztva ezáltal egymás között a kockázatot és a költségeket. Az alapokban ily módon összegyűlt pénzt az alapkezelő komoly szakértelemmel és piaci ismeretekkel rendelkező szakemberei kezelik. Ennek a szakértői vagyonkezelésnek, illetve az alapokban összegyűlt vagyonméretnek köszönhetően olyan eszközökbe nyílik befektetési lehetőség, amelyeket egyéni megtakarítóként nem, vagy csak nehezen lehet elérni.
Az alapok működése szigorúan és több oldalról ellenőrzött, így minden befektető biztos lehet abban, hogy a megtakarítása pontosan úgy, azokba az eszközökbe kerül befektetésre, amelyek az alap befektetési politikájában meghatározásra kerültek. Az OTP Alapkezelő által kezelt alapok értékpapíralapok, azaz a befektetők megtakarításai értékpapírokba kerülnek befektetésre.
Kiemelt tudnivalók a befektetési alapokról
Miért érdemes befektetési alapba fektetni?- Kockázatmegosztás: talán a legfontosabb érv az alapok mellett a kockázatok megosztása. Ugyanis már egyetlen befektetési alap megvásárlásával is több száz, vagy akár több ezer egyedi értékpapírból álló, szakszerűen összeállított, a kockázatokat több eszköz, több kibocsátó, több földrajzi régió, több iparág között megosztó portfolióhoz juthatunk hozzá, amit egyéni befektetőként csak hatalmas erőfeszítések révén érhetnénk el.
- Rugalmasság: a nyíltvégű, folyamatos forgalmazású befektetési alapok bármikor megvásárolhatóak, illetve a befektetetett megtakarítások bármikor vissza is válthatóak, nem kell előre meghatározott lekötési időkhöz, vagy futamidőkhöz alkalmazkodni. Ráadásul a befektetett összeg rugalmasan alakítható, azaz bármelyik forgalmazási napon tetszőleges összeggel növelhető, vagy akár csökkenthető, így az alapok tökéletesen alkalmasak a rendszeres, kisebb összegű megtakarítások elhelyezésére is.
- Egyszerűség: amennyiben befektetési alapot választunk megtakarításaink elhelyezésére nincsen más dolgunk, mint vásárolni az alap befektetési jegyeiből. Ezzel az egyszerű tranzakcióval gyakorlatilag megbízunk egy szakértői gárdát, akik az összes a befektetésünkkel kapcsolatos terhet levesznek a vállunkról, és a világ legkülönfélébb értékpapírjaiba helyezik el megtakarításainkat. Természetesen nem csak a pénzelhelyezés, hanem a befektetések visszaváltása is egy egyszerű tranzakcióval lebonyolítható, nem kell lejáratokhoz, lekötési időkhöz alkalmazkodni, a befektetési jegyek bármelyik forgalmazási napon visszaválthatóak.
- Költséghatékonyság: alapba fektetve nem kell más járulékos költségekkel számolnunk, mint az értékpapírszámlánk számlavezetési díja, illetve a vételi, illetve visszaváltási tranzakciók költsége. Ezek nagysága a különböző forgalmazóknál eltérő lehet, ugyanakkor minden esetben fix, alacsony költségeket jelentenek. Minden egyéb költség (pl. az alapkezelő díja, adminisztrációs és működési költségek, a tranzakciók díjai stb.) az alap vagyonából kerül levonásra.
- Szakértelem: a befektetési alapokat kezelő szakemberek évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek a befektetések szakterületén, olyan piaci információk birtokában vannak, amelyek egyéni befektetőkhöz nem, vagy csak késve jutnak el, ráadásul munkájukat az OTP Alapkezelő saját elemzői mellett számítógépes algoritmusok, különböző trendelemző szoftverek is segítik.
Az alapokhoz befektetési jegy vásárlással csatlakozhatunk. A befektetési jegy fogja megtestesíteni a tulajdoni jogunkat az alaphoz. Ahhoz, hogy meghatározhassuk, hogy az alapokban összegyűlt és különböző értékpapírokba befektetett vagyonból mennyi jut egyetlen befektetési jegyre, először az alap vagyonát kell ismernünk. Ezt a vagyont nevezzük az alap nettó eszközértékének. A nettó jelző itt arra utal, hogy az alapban lévő eszközök összes értékéből, illetve az alap követeléseiből (az értékesített értékpapírok még be nem folyt ellenértékéből) az alappal kapcsolatos összes működési költség levonása utáni vagyonról van szó. Ha ezt elosztjuk a forgalomban lévő befektetési jegyek számával, megkapjuk, hogy a vagyonból mennyi jut egy befektetési jegyre. Ezt az értéket az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek, azaz az alap árfolyamának nevezzük. Alapok esetében ez az egy árfolyam létezik, ezen történik a befektetési jegyek vásárlása és visszaváltása is. Befektetőként tehát nincs más dolgunk, mint magasabb árfolyamon visszaváltani a befektetési jegyünket, mint amelyen megvásároltuk azt. A két árfolyam közötti különbség lesz ugyanis a befektetésünk hozama.
Hogyan és minek hatására változik egy befektetési alap árfolyama?Egyrészt az alap a portfoliójában lévő értékpapírok után – azok jellegétől függően – kamatokat, kuponokat, osztalékokat kap, amik növelik az alap vagyonát, másrészt a vagyon gyarapításának másik fontos forrása a benne lévő értékpapírokon elért árfolyamnyereség. Az alapkezelő ugyanis minden nap beértékeli az alapokat, kiszámítja a nettó eszközértéket és ehhez minden egyes értékpapír árfolyamában bekövetkezett változást el kell számolnia, még akkor is, ha az adott értékpapírt nem adta el a portfoliójából. Természetesen előfordulhat, hogy a mögöttes értékpapírok értéke csökken, amíg a portfolióban vannak, ilyenkor az alap árfolyama is csökken. Ebből következik, hogy a befektetési alapoknak nincs garantált hozama vagy előre meghirdetett kamata, az alap árfolyamát a tulajdonában lévő értékpapírok piaci árának alakulása befolyásolja. Az alap árfolyamának jövőbeli alakulása így kockázatot hordoz magában, amelyet az alapba fektetve vállalnunk kell.
Hogyan csökkenthető a befektetés kockázata?Az alapok árfolyamváltozásából fakadó kockázatot viszonylag könnyen csökkenthetjük. Minden alapnak van egy minimálisan ajánlott befektetési időtávja, amely alatt az árfolyam ingadozás kiegyenlítődik. Fontos, hogy mindig a pénzügyi céljaink időtávjához igazodó ajánlott befektetési időtávval rendelkező alapot válasszunk. Mivel pénzügyi céljainkat is különböző időpontokban szeretnénk megvalósítani, így a megtakarításaink elhelyezésére sem célszerű egyetlen alapot választanunk, hanem érdemes a különböző időtávra ajánlott alapokból egy több elemű portfoliót építenünk. Ezzel szintén nagy lépést tehetünk a kockázat csökkentése érdekében, hiszen így több alap, több eszközosztály, több időtáv között oszthatjuk meg befektetéseinket.
Milyen típusú befektetési alapok közül választhat?
Befektetési időtáv alapján
Nyíltvégű befektetési alapokA nyíltvégű alapokhoz bármelyik forgalmazási napon csatlakozhatunk, illetve vissza is válthatjuk belőle a megtakarításainkat. Ezek az alapok általában határozatlan futamidőre jönnek létre, és saját magunk dönthetjük el, meddig tartjuk bennük a megtakarított pénzünket. Természetesen mindig érdemes az alapkezelő által javasolt befektetési időtávokat betartani, hogy a befektetésünk jó eséllyel az elvárt teljesítményt tudja nyújtani.
Zártvégű befektetési alapokA fentivel szemben az úgynevezett zártvégű alapokhoz csak az alap indulását megelőző jegyzési időszakban van lehetőségünk csatlakozni. Ezen alapok általában határozott futamidőre jönnek létre, azaz konkrét lejárattal rendelkeznek, ameddig a megtakarításainkat az alapban kell tartanunk. Természetesen, ha a futamidő alatt mégis szükségünk lenne a befektetett összegre, a zártvégű alapokat tőzsdei megbízás útján értékesíteni tudjuk, itt azonban a pillanatnyi kereslet fogja meghatározni a befektetésünk ellenértékét, nem pedig annak az értéke. Ezért, ha zártvégű alapot választottunk, célszerű a befektetésünket a lejáratig megtartani.
Eszközkategóriák szerint
Pénzpiaci alapokAz értékpapíralapokon belül a legegyszerűbb termékcsoportot a pénzpiaci alapok alkotják, amelyek különböző pénzpiaci eszközökbe, azaz bankbetétekbe, illetve rövid lejáratú állampapírokba és kötvényekbe fektetnek.
Kötvény alapokKülön csoportot alkotnak a kötvény alapok, amelyek portfoliójában állami és vállalati kötvényeket, kamatozó eszközöket találunk.
Vegyes értékpapíralapokA vegyes értékpapíralapok kötvényeket és a részvényeket vegyítenek portfoliójukban.
Részvény alapokA részvény alapok portfolióját vállalatok által kibocsátott részvények alkotják.
Árupiaci alapokAz árupiaci alapok az árutőzsdék és nyersanyagpiaci eszközök világához nyújtanak elérési lehetőséget a befektetők számára.
Abszolút hozamú és származtatott alapokAz abszolút hozamú alapok, amelyek nem egy adott eszközosztályhoz kötöttek, hanem a piaci események függvényében szabadon mozgathatják eszközeiket azok között; valamint nemcsak közvetlenül, hanem származtatott eszközön keresztül is fektetnek az értékpapírokba.
Zártvégű alapokA zártvégű alapokat előre meghatározott jegyzési időszakban lehet vásárolni és a nyíltvégű befektetési alapokkal szemben előre meghatározott futamidővel rendelkeznek. Ha az alap tőkevédett, a befektetett tőkét a futamidő, vagy egy előre meghatározott tartási idő után mindenképpen visszafizetik. Ha az alap hozamvédelmet is ígér, akkor a lejárati időt követően az alap az előre rögzített hozamot is fizet.
Hasonlítsa össze befektetési alapjainkat!
Ha még nem döntött, hogy melyik befektetési alapunkat választaná, alkalmazásunkkal kényelmesen és gyorsan áttekintheti és összehasonlíthatja termékkínálatunkat.
MegnézemTöbb információra van szüksége?
Weboldalunkon cégünkkel és az általunk kezelt befektetési alapokkal kapcsolatos minden információt megtalál.
Ismerje meg a befektetési jegy vásárlás főbb tudnivalóit!
Befektetési jegyeinket forgalmazó partnereinken keresztül országszerte, személyesen és akár online is megvásárolhatja.
Megnézem
Ismerje meg az OTP Alapkezelő tevékenységét és mérföldköveit!
Az OTP Alapkezelő több mint 30 éves múltjával és szakmai tapasztalatával piacvezető Magyarországon.
Megnézem