A vodcast főcíme megjelenik, amin olyan feliratok olvashatók, mint OTP Alapkezelő szakértői, értelmezik, a világ történéseit, befektetések, struktúrális folyamatok, trendek és változások, globűlis gazdaság, hatással van az életünkre. A végén az OTP Fund Facts logója jelenik meg középen.

Narrátor: Ez itt az OTP Fund Facts Podcast, ahol az OTP Alapkezelő szakértői értelmezik a tőkepiacok és a világ történéseit. Befektetések, strukturális folyamatok, trendek és változások, minden, ami formálja a globális gazdaságot, és hatással van az életünkre. Egy vodcast, amely segít átlátni a háttérben zajló folyamatokat.

A stúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre, toll és jegyzetfüzet hever, illetve asztalon minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Fund Facts logója látható.  

Műsorvezető: Sziasztok! A 30. születésnapját ünneplő OTP Optima Alap nem csak túlélte a piac legnagyobb fordulatait, hanem sokszor maga is lenyomata volt az elmúlt 30 év történéseinek. A faxos korszaktól az 1400 milliárd forintot meghaladó nettó eszközértékig vezető úton nem csak a technológia, a kamatkörnyezet és a szabályozás alakult át, hanem az is, ahogyan a befektetők a biztonságról, a likviditásról és egyáltalán a hozamról gondolkodnak. Ezekről fogunk ma beszélgetni Tóth Istvánnal, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával. Szia!

Tóth István: Szia Csongor! Köszöntöm én is a nézőket, hallgatókat.

Műsorvezető. Az első befalapok Magyarországon 1992-ben indultak el. Az Optima, mondjuk úgy, a boomerek közé tartozik ezen a fronton. Az MNB adatai szerint 1992 végén volt öt alapkezelő, ezek öt alapot kezeltek, amelyek összvagyona alig haladta meg a GDP 0,2 százalékát. Hol tartunk most, mondjuk így 2025 végén vagy jelenleg?

Tóth István: Hát alapkezelők számossága azért rendesen megnőtt, most a BAMOSZ-nak, ami a Magyar Alapkezelők Szövetsége, annak van 25 tagja, egyébként vannak, amik nem tagok, tehát még ezen felül is vannak alapkezelők, és ezek az alapkezelők már több százas nagyságrendben kezelnek alapokat. Nálunk is nagyon sok alap van, tehát ilyen 80-100-as nagyságrendű alap. Vannak új alapok, vannak, amik megszűnnek, mert határozott ideig vannak forgalomban. És a vagyon is azért rendkívül nagy bővülésen ment át azóta, tehát most már a 20 ezer milliárd forintot is meghaladja a magyar befalap-piac.

Műsorvezető: Hogyha a GDP-arányos számokat nézzük, akkor ugye 0,2-ről indulunk ’96-ban, tehát amikor az OTP Optima megszületik, akkor már 2 százalék körüli ez az arány, aztán 2000-es évek végére 4,27, 2010-ben már 14,4, 2025 végén pedig már bőven 20 százalék fölötti GDP-arányos mutatónál járunk. Hogyan nézett ki ebben az időszakban az Optimának a dinamikája?

Tóth István: Az Optima Alap anno ’96-ban egy 100 millió forintos kezdőtőkével indult el, és egy viszonylag jó kezdeti szakaszt tudhat maga mögött, mert 2005-re már elérte az 500 milliárdos vagyontömeget a kezelt állomány.Ezután azért egy ilyen oldalazó időszak következett viszonylag hosszú időn keresztül. Tehát a 2010-es években elég hullámzó volt az értékesítés. Ez akkoriban betudható annak, hogy a 2010-es években, vagyis a 2000-es évek második felében vezették be mondjuk a kamatadót, ami visszaesést okozhatott akkoriban, illetve 2008-2009-ben volt a nagy pénzügyi világválság, ami viszont a megtakarításokra hatott kedvezőtlenül. Újra erőre kapott az értékesítés a 2010-es évek közepe táján, amikor a magyar gazdaság is jobban kezdett el teljesíteni. Aztán viszont egy újabb olyan visszaeső szakasz jött, mert ugye alacsonyabbra mentek a kamatok, ilyen nulla közeli kamatkörnyezet volt a 2010-es évek második felében, ami elég kedvezőtlenül hatott, ugye nagyon nyomott kötvényhozamok mellett viszonylag mérsékelt teljesítményt lehetett elérni. Ekkoriban jelentek meg versenytársként egyébként a lakossági állampapírok is, és azok viszonylag erős versenyt támasztottak akkor az alapkezelői piacnak. Úgyhogy a 2010-es évek második fele is azért egy nehezebb időszak, a ’20-as évek második fele is, tehát a 2010-es évek vége is egy nehezebb időszak volt, és aztán az újabb felfutás a Covid után kezdődött el, amikor egy ilyen inflációs bumm és emelkedő hozamkörnyezet alakult ki a világban, és ez most a napjainkig is kitart.

Műsorvezető: Ha jól tudom, az Optima még mindig egy húzó terméknek számít azért az Alapkezelő portfóliójában. Tehát, hogy még mindig egy meglehetősen combos tétel.

Tóth István: Igen, tehát hogy az alap vagyona most így 2026 első negyedévében 1400 milliárd forint felett jár. Tehát ezzel gyakorlatilag a mérete a magyar GDP 1,6%-a kontextusba helyezve, vagy hogyha csak ez az egy alapunk lenne, akkor is a mienk lenne az ötödik legnagyobb alapkezelő a piacon.

Műsorvezető: Nem csak a méretek változtak, hanem a struktúra is. 2004-ben egy átlagos tetszőleges napon nagyjából 60 különböző értékpapír volt az OTP Optimának a portfóliójában. Mi a helyzet most?

Tóth István: Hát jelentősen megnőtt az instrumentumok száma. Most körülbelül olyan 180 körüli értékpapír van az alapban, ez körülbelül 50 kibocsátótól és 20 különböző országból van kitettségünk jelenleg.

Műsorvezető: Akkor marad ez egy triplázódás a 2004-es adathoz képest. Hogy marad ez kezelhető egy portfólió menedzser számára? Tehát ez a fajta szerteágazóság?

Tóth István: Alapvetően strukturáljuk a befektetéseket, tehát hogy bekategorizáljuk kockázati szempontból őket, a kibocsátókat például kevésbé kockázatosból kockázatos kategóriákba, akkor a lejáratuk szerint, akkor emellett, hogy milyen vállalati kibocsátó vagy állami kibocsátóról van szó.És akkor egy ilyen lejárat függvényében is beköteleződik, és akkor egy többdimenziós mátrix alakul ki, amiben így jobban el tudjuk helyezni a befektetéseket, és akkor ez alapján már sokkal jobban összehasonlíthatók például a más kibocsátók instrumentumaival, tehát hogy így marad számunkra kezelhető ez az igen nagy számosságú befektetés. Meg alapvetően azért a kötvénybefektetések, mivel egy kibocsátónak akár mondjuk 20-30 kibocsátása is lehet, tehát például az Optima benchmarkjában is a magyar államkötvények benne vannak, és a magyar államnak is nagyon sok kibocsátása van önmagában, ugye ez is azért növeli a tartott instrumentumok számát, de azért nagy különbség mondjuk nincs egy ’27-es vagy ’28-as lejáratú államkötvény között.

Műsorvezető: Világos.Ha megint visszakanyarodunk az induláshoz, akkoriban is volt már mondjuk úgy bizonyos fokú digitalizáció. Tételesen a telefaxra gondolok, hiszen ha jól rémlik, akkor abban az időszakban az alapkezelőtől a letétkezelőhöz telefaxon keresztül jutottak el az aláírt és kinyomtatott bizonylatok. Mennyivel változott azóta meg ez a helyzet?

Tóth István: Hát szerintem faxot már nagyon keveset használunk, tehát inkább az emailekre tolódott át a hangsúly, főleg az úgymond a tradeknek a dokumentációja során, tehát az üzletkötések dokumentációjánál, de szerintem sokat nőtt inkább a komplexitása. Oké, hogy digitalizálódott, viszont sokkal többféle partnerrel kell kapcsolatot tartani, sokkal többféle instrumentumot használunk, megsokszorozódott a devizák száma, amibe kötünk ügyleteket, tehát hogy összességében komplexebbé vált az üzletek elszámolása ilyen szempontból az elmúlt években, hiába digitalizáltabb a világ.

Műsorvezető: Világos.Az elszámolás az milyen rendszerekben zajlik, mert annak idején, hogyha jól emlékszem, lehet, hogy a nézőink, hallgatóink jórészt már nem is emlékszik erre. Microsoft Access-ben ment még az adatoknak a vezetése, mostanában ez hogy működik? Ezeket hogyan intézitek?

Tóth István: Hát a front office területen azért már fejlett rendszer van, tehát hogy az üzletkötők, meg a portfólió menedzserek azok szerencsére már nem ilyen Microsoft Access-es megoldásokkal dolgoznak, hanem egy viszonylag jól konfigurálható, felhasználóbarát, a szemnek is barát és személyre szabható front office rendszert használunk. A back office-ban szerintem azért még megmaradtak a hasonló rendszerek továbbfejlesztett változatai, mint a Clavis például.

Műsorvezető: Hú, ezek a régi jó kis pénzügyi rendszerek.Ha jól tudom, te 2013-tól dolgozol az alapkezelőnél, hogyha a ’13-tól mostanáig eltelő időszakot nézzük, akkor mennyit változott ilyen értelemben a munkád? Tehát mennyivel lett digitalizáltabb vagy automatizáltabb a napi tevékenységetek?

Tóth István: Alapvetően szerintem abban volt nagy változás, hogy anno, amikor érkeztem, még inkább az volt a jellemző, hogy ügyleteket csak a munkaidőbe tudtunk kötni, mert leginkább a magyar partnereknél voltunk felsetupolva ügyletkötésre. És ez azért az elmúlt időszakban nagyon sok külföldi, tehát főleg nyugat-európai, illetve amerikai nagybankot fölvettünk a partnerek közé, ők szolgáltatnak mondjuk ilyen digitális platformokon keresztül is, tehát hogy például most már 0-24-ben tudunk ügyletet kötni, hogyha arra van szükség, akkor ami még jelentősebb automatizáció volt például, hogy most már, amit a front office rendszerbe beviszünk, ügyleteket megtervezünk ügyleteket a front office rendszerbe, azt most már automatikusan manuális beavatkozás nélkül át tudjuk küldeni például a Bloomberg terminálba, a Bloomberg terminált használjuk fel az üzletkötésekhez, ott be tudunk érni több partnertől árat. Régen ez inkább telefonon vagy chaten működött, most már ezek is automata rendszerek. Az ügyletet megkötjük ott pár kattintással, és utána mondjuk az ügylet automatikusan visszamegy a front office rendszerünkbe, tehát hogy ilyen manuális beavatkozás egyre kevesebb van, ami szerencsére csökkenti a hibalehetőségeket.

Műsorvezető: Térjünk oda vissza, amit az imént már említettél, hogy 2005-re az OTP Optima volt Magyarország legnagyobb befektetési alapja. Ugye akkor, ha jól emlékszem, 500 milliárd forint volt a vagyona.Mire vezethető ez vissza, mi lehetett ennek a kiváltó oka ennek a hatalmas volumennek?

Tóth István: Hát ugye a '90-es évek végén, vagy közepén, meg még ott a második felében is elég magas infláció volt még Magyarországon. '96-ban, amikor indult az alap, akkor például 25 százalékos volt az éves infláció, és azért az infláció az így sikerült normalizálódni, de mondjuk még a 2000-es évek első felében is, tehát akkoriban süllyedt olyan 5 százalék környékére, vagy stabilizálódott úgymond 5% környékén, és azért akkoriban is a jegybank elég magasan tartotta az alapkamatot, tehát hogy ez egy magas hozamkörnyezetű időszak volt Magyarországon, ami minden.

Műsorvezető: Kötvényalapoknak nem rossz.

Tóth István: Kötvényalapoknak elég jó, és azért ahogy az infláció mérséklődött, de azért magasan voltak tartva akkoriban, tehát magasan volt tartva az alapkamat, azért ez rá hozamos volt. Tehát, hogy ez mindenképpen akkor ösztönzőleg hathatott a megtakarításokra és a kezdeti felfutásban szerepe volt.

Műsorvezető: A banki disztribúciónak, ennek a csatornának szerinted mennyire volt meghatározó szerepe ebben a növekedésben?

Tóth István: Ugye az alapvető koncepciója az alapnak az volt, hogy a bankbetéteknél akartunk egy jobb befektetést nyújtani, magasabb hozamot, és emellett egy tőkegaranciát is biztosított, és szerintem ez az alapvető koncepció volt az, ami a kockázatkerülőbb ügyfelek számára is megfelelőnek tűnt, hogy továbblépjenek egy viszonylag szofisztikáltabb termékbe, úgymond a befektetési alapok piacára a bankbetétekből, és végül is az OTP-nél az Optima volt ennek a zászlóshajója akkoriban, és egyébként manapság is, tehát ez ilyen belépő szintű befektetési alap.

Műsorvezető: Ez abban a hozamkörnyezetben, amiről az imént beszéltél, ez még érthető is, de ma már nem ez a szituáció.Most mitől lehet mégis népszerű, mitől tarthatja meg ezt, vagy tarthatta meg ezt a belépő kategóriás befektetési instrumentum szerepét az OTP Optima?

Tóth István: Alapvetően én azt mondanám, hogy a célunk továbbra is az, hogy a bankbetéteknél jobb hozamot és az államkötvényekkel versenyképes hozamot biztosítsunk a befektetőknek, tehát hogy ezek az alapvető céljaink nem változtak az elmúlt 30 év folyamán se, és igazából miközben azért a hozamkörnyezet is ingadozott, a verseny ingadozott elég nagy változások voltak a szabályozási környezetben, vagy éppen jöttek új versenytársak, de alapvetően mi ezt tudtuk tartani, hogy mondjuk a rövid államkötvényekkel versenyképes hozamot biztosítson az Optima. Egyébként a rövid államkötvények indexe, ami az egy évnél rövidebb magyar államkötvények teljesítményét agregálja, annak egyébként érdekes volt, csak ’97-től van adatsora. Az Optima még ennél is egy kicsivel régebbi. És egyébként fej-fej mellett haladtak az elmúlt 30 évben. Az Optima ez alatt éves átlagban 7,6%-os hozamot tudott elérni. Tehát mondjuk a kezdeti egy forint befektetés az mára 9 forintot ér.

Műsorvezető: Említetted a szabályozást, a szabályoknak a megváltozását. Ennek volt közvetlen kézzelfogható, kvázi kimutatható hatása a befektetések, illetve a befektetők mentalitásának alakulására, tehát ez mondjuk érdeklődőbbé tette a magyar befektetőket, vagy biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá tette az ilyen jellegű befektetéseket a szabályok megváltoztatása? Illetve nyilván az uniós normáknak a bevezetése és az azok szerinti finomhangolás?Hát őszintén szólva a szabályok általában olyan irányba változtak, ami a befektetési alapok és alapkezelők dolgát nehezítik, és általában nagyobb versenyt teremtenek mondjuk a magyar államkötvényekkel szemben. Tehát inkább ez volt a jellemző, legalábbis az én praxisomban az elmúlt 10-13 évben, amióta.

Műsorvezető: Hát akkor inkább intézményi kihívást jelentettek ezek a változások.

Tóth István: Igen, így pontosabb megfogalmazás.

Műsorvezető: Jó.Beszéljünk akkor a hullámvölgyekről. Volt ugye egy orosz válságunk '98-ban, aztán 2006-ban jött a kamatadó, 2008-ban jött a globális pénzügyi krízis, majd aztán Covid hasonlók.A kamatadó következtében például nagyon nagyot esett a befektetési alapoknak a kezelt vagyona viszonylag rövid idő alatt. A te praxisodban, illetőleg az OTP Optima történetében voltak-e ezekhez hasonló mélypontok?

Tóth István: Alapvetően a kötvényalapok esetében nem feltétlenül azok a nehéz időszakok úgymond, amikor válság van, hanem azok is nehéz időszakok, amikor így hosszabb ideig alacsonyan vannak a kamatok, mert akkor eléggé kevésbé vonzó befektetéssé válnak a kötvények. Tehát ilyen periódus viszont volt elég hossz a 2010-es évek második felében, amikor a 2010-es évek elején még a gazdasági világválságról való kilábalásról szólt az Európai Unióban, és aztán elég huzamos ideig ilyen nulla közeli, sőt negatív kamatkörnyezetet tartott fönt az Európai Központi Bank, de globálisan is azért elég nyomottak voltak a hozamok, és azért ennek a hatásai átgyűrűztek a magyar piacra is. És akkor ez egy elég nehéz időszak ilyenkor vásárolni kötvényeket, amikor minden viszonylag drága úgymond, mert alacsony hozammal kell megvenni, alacsonyak a kockázatosabb kötvények felára is, mert aki egy kis plusz hozamot akar, arra mozdul el, de ezáltal, mivel azt veszi, azt is lenyomja a hozamokat. És akkor egy ilyen környezetben, amikor mondjuk itthon is azzal szembesülünk, hogy a bankok nem szívesen látják a pénzüket, mert ők se tudják hova rakni, vagy például a magyar diszkont kincstárjegyek és volt időszak, hogy negatív hozammal tudtuk megvenni, tehát azért ezek a nehéz időszakok úgymond egy kötvény portfóliómenedzser szempontjából. Aztán mondjuk jött az ellenkező izgalom a Covid után, amikor ugye inflációs boom alakult ki a világban, és akkor fölrobbantak a hozamok, de az valahogy mégis azt mondom, hogy noha kezdetben veszteségeket okozhatott a hosszabb kötvények esetében egy normalizációhoz vezetett, ami újra értelmezhető befektetéssé tette a kötvényeket.

Műsorvezető: Szerinted ennek is szerepe volt abban, hogy az OTP Optima 2023-ra újra visszanyerte úgymond erejét, és ismét elérte az 500 milliárdos határt, vagy volt ebben még más olyan tényező, amit említésre méltónak tartasz?

Tóth István: Hát alapvetően a legnagyobb felívelést, ami az elmúlt években indult, azt egyértelműen ez az inflációs sokk okozta, és ugye ennek egyébként Magyarországon különösen nagy volt a hatása, mert ehhez volt egyrészt egy globális inflációs sokk, amit még egy ilyen energiaársokk is tetézett, és akkor itt az elmúlt években volt ugye 2023-ban talán ilyen 25 százalék körüli inflációs adat is, meg ilyen rekord magas EUR/HUF árfolyam, és akkor ebben a környezetben a jegybank is azzal reagált, hogy kamatot emelt, nem volt más választás, és akkor a jó, huzamos ideig 18 százalék környékén volt az effektív kamatszint Magyarországon, és akkor bejött a befektetők szempontjából is egy ilyen megtakarítás felé fordulás, hogy újra eléggé magas, tehát sokkal magasabb, mint a korábbi években tapasztalt kamatszintek vannak, úgyhogy szerintem egyértelműen ez indította be az újabb felívelést a vagyontömegbe, meg a teljesítménybe is igazából, mert például a 2023-as évben így 17 százalékot tudott hozni az alap egy év alatt.

Műsorvezető: Ha már a befektetők odafordulását és az érdeklődésük ismételt felébredését mondod, lehet-e szignifikáns változást látni abban, ahogy az ilyen jellegű instrumentumokat nézik ők az elmúlt másfél évtizedben mondjuk, tehát amióta te az alapkezelőnél vagy?

Tóth István: Ugye nehéz időszak volt a 2010-es évek második fele az alacsony kamatok miatt, és akkor sokan fordultak úgymond ösztönzőleg hatott akkoriban a kötvénybefektetésekből kivándorlás és a kockázatosabb befektetések irányába való fordulás mellett az az időszak, akár az abszolút hosszan termékek például akkoriban jobban mentek.Viszont nem igazán tudott akkor sem megszólítani szerintem új befektetőket a befalappiac nagyobb mértékben. És ebben történt egy változás az elmúlt öt évben úgymond, amikor ez az inflációs bumm volt Magyarországon is, és akkor utána viszont újra értelmezhető reálhozamok alakultak, és a befektetők tudatosabbak lettek a megtakarításaikkal, tehát hogy a bankbetétekhez képest azért sokkal jobb lehetőségeket kínáltak a befalapok, és ez látszott a befektetői mentalitáson is, hogy mondjuk a befalapok, meg a magyar államkötvény, lakossági államkötvények azok tudtak ebből a megtakarítási hullámból profitálni, főleg az elmúlt 3-4 évben. Egyébként szerintem a 2010-es évekre jobban volt jellemző az, hogy akinek mondjuk ilyen középosztálybeli volt a megtakarítása, itt akár ingatlanba helyezte, viszont az azért napjainkra jelentősen megdrágult, és már kevésbé jó beszállási lehetőséget mutat. Szóval ez is egy hátszele lett a befalappiacnak az elmúlt években. Alapvetően egyébként a megoszlása most úgy alakul a befalappiacnak, hogy 30-35 százalék közötti állomány van kötvénypiaci és pénzpiaci jellegű befektetésekbe, és akkor három nagyobb kategória van még, a részvényalapok, a vegyes alapok, illetve az abszolút hozam alapok, ezek olyan 15-20 százalékos súllyal szerepelnek. És azt mondanám, hogy ez már egy ilyen egészséges súlyozásnak tűnik.

Műsorvezető: Van egy fontos feature-je az OTP Optimának a tőkegarancia. Az mennyire fontos szerinted az átlagos magánbefektető szeméből, hogy rajta van ez a plecsni, hogy ez egy tőkegarantált alap.

Tóth István: Szerintem amikor a bankfiókban mondjuk meg kell győzni a befektetőt, hogy ne bankbetétet kössön be, hanem lépjen egy eggyel szofisztikáltabb termékbe, és vegyen egy befektetési alapot, akkor ez egy nagyon fontos eszköz volt, ami megalapozta úgymond az Optima sikerét is, hogy tudjon bevonzani új befektetőket. Ugye ez a gyakorlatban egyébként azt jelenti, hogy az optimális 90 napos tőkegarancia van, tehát hogyha valaki legalább 90 napig tartja, akkor még ha ezen a 90 napos időtávon lejjebb is van az árfolyam, ő vissza tudja váltani a megvásárláskori árfolyamon a befektetés jegyét, de mondjuk mivel az alapot azért egy konzervatívan alacsony kamatkockázattal kezeljük.Ilyen események elég extrémek az elmúlt 30 éves történetben, hogy például tartósan szükség legyen a tőkegarancia lehívására a befektetői szemszögből. Egyébként a befektetőnek még az is egy fontos érve egy bankbetéthez képest, vagy hogy továbblépjen például egy ilyen jellegű befektetési alapba, hogy ennek a likviditása jobb, mint a bankmetéltnek, mert ugye ezt bármikor vissza tudja váltani.

Műsorvezető:  Feltörhető, igen. Beszéltél a befektetői igényekről és a befektetői szemléletnek a változásáról. Most arra kérnélek, hogy próbáljuk meg az intézmények oldaláról is végigtekinteni ezt az elmúlt időszakot, tehát hogy mennyire voltak az alapkezelők innovatívak, mennyire mertek azok lenni egyáltalán a magyar piacon, vagy úgymond követték a befektetői igényeket, kiszolgálták azokat?

Tóth István: Szerintem alapvetően az elmúlt globálisan az elmúlt évtizedekben az alapkezelői piac legnagyobb innovációja talán az volt, hogy az ETF-ekben mozdultak el mondjuk a fejlettebb piacokon. Ez Magyarországon kevésbé volt jellemző, de gyakorlatilag azért se volt annyira szükség erre, mert mondjuk az OTP üzemeltet egyedül ETF-eket Magyarországon, tehát az OTP Alapkezelő, van nekünk a BUX ETF, meg a CETOP ETF, és végül is ezzel lefedtük a magyar piac nagy részét. Volt szó egy időben, hogy érdemes volna-e mondjuk ETF-et a magyar államkötvényekre, de igazából ez az alapjainkon keresztül is meg tudjuk adni a hozzáférést.Ami ugye az egyéb innovációkat érinti, szerintem viszonylag nagy a penetrációja a magyar piacon az abszolút hozamalapoknak, ami egy jó befektetési lehetőséget biztosít, és egy viszonylag úgymond kamatkörnyezet, részvénypiaci környezettől független befektetést tud biztosítani a befektetőknek, és ez viszonylag elterjedt is, szóval szerintem ilyen szempontból nem áll rosszul a befektetői. Tehát az alapkezelői piac, hogy mit kínál a magyar befektetőknek.

Műsorvezető: Ha jól tudom, akkor 2024. február 12-én lépte át a bűvös 1000 milliárd forintot a vagyontömeg, az OTP Optimában kezelt vagyontömeg. Pukkantak a pezsgők? Nagy volt az öröm, hogy ezt a bűvös határt átléptétek?

Tóth István: Hát bevallom, nem volt egy, nem adtunk különösebb nagy alkalmat ennek meg, csak így utólag derült ki, vagy közben, hogy például így könyveléstechnikailag nézték, hogy egyszer csak be volt állítva a rendszerekbe egy felső határ az ezermilliárdra egy korábbi években, és azt így, hát ott akkor kézzel kellett gyorsan meghegeszteni, mert valahogy egy nulla még hiányzott.

Műsorvezető: Ja, hogy korábban valaki azt gondolta, hogy eddig és nem tovább?

Tóth István: Igen, igen. Tehát amikor évekkel ezelőtt még el lett programozva a rendszer, akkor nem számoltak azzal, hogy ennyi nulla kellhet egy alap nettó eszközértékkel.

Műsorvezető: Akkor igazából nem örömet okozott első körben, hanem kis problémát, hogyha jól értem. De akkor azt megoldottátok nyilván.

Tóth István: Ezt nyilván megoldottuk gyorsan. Egyébként meg nyilván azért ez elégedettséggel tölti el a portfólió menedzser, de inkább azzal, hogy hú, hát ez azért elég nagy felelősség, tehát hogy nem szabad hátra dőlni, amikor ennyi pénz sorsáról van szó.

Műsorvezető: De akkor te így is ébredtél föl másnap reggel, hogy hú, most már ezermilliárd fölött vagyunk, és akkor innentől fogva sokkal jobban oda kell figyelnem?

Tóth István: Nyilván nem történt.Csakhogy itt a léptékek miatt az emberen azért úgy fokozódik a nyomás.

Műsorvezető: Világos, ez végül is érthető, hiszen ez 1000 milliárd forint, az már most nem is tudom mennyi százaléka a GDP-nek, de nem kis része.Hogyan tudja ezzel a növekedéssel tartani a lépést a működési infrastruktúra, kockázatkezelés, egyáltalán az eszközpark. Tehát gondolom nem csak az OTP Optima ugrik meg így, vagy nőtt meg ennyire, hanem a többi alapotokban is egyre több pénz áramlik.

Tóth István: Maga az infrastruktúra része, vagy az, hogy mondjuk portfóliókezelési részről, ugye azt szétválasztanám.Mert ugye portfóliókezelési részről ezzel a mérettel már ugye a magyar piacon azért szembesülünk méretbeli problémákkal, tehát hogy nincs megfelelő mennyiségű eszköz, vagy nem elég likvid az eszköz, amibe szeretnénk fektetni, tehát egyre jobban arra kényszerültünk az elmúlt években, hogy a külföldi piacok fele nyissunk, és ne csak magyar befektetéseket tartsunk, hanem sokkal nagyobb arányban külföldi befektetéseket is. Elsősorban azért a régió befektetéseiről, de régiós országokba fektetünk, hogyha mondjuk államkötvényekről van szó, nem helyi devizában, hanem mondjuk régiós országoknak is vannak eurós dolláros kibocsátásai, vagy a régiós vállalati kötvényeket keressük szintén euróba vagy dollárkibocsátásokba. Emellett mondjuk, ha rövidebb távú befektetésekről beszélünk, akkor a nyugat-európai országok, mondjuk diszkont kincstárjegy piacaira is kiléptünk viszonylag nagyobb tételekkel, mert ott megvan már a megfelelő likviditás, hogy nagyobb méreteket is könnyen lehessen kötni. Szóval alapkezelői piac, tehát alapkezelői szempontból ezek a kihívások. Ha meg a támogató területeket nézzük, ugye nyilván az, hogy most plusz egy nulla van egy-egy instrumentum mennyisége mellett, az egy back office-nak végül is mindegy. Inkább itt az a kérdés, hogy megnövekedett ügyletszám miatt, az okoz extra kihívásokat, meg hogy sokkal változatosabb a befektetési termékek köre, ezt beszéltük is korábban, tehát ugye emiatt azért ez egy megnövekedett erőforrásigénye van, tehát amit több ember tud megcsinálni, mint korábban, amikor kisebb volt az alap, vagy kevesebb eszközt kezeltünk.

Műsorvezető: Világos.István, arra kérnélek még, hogy így a beszélgetés zárásaképpen néz bele a varázsgömbbe és beszélj arról, hogy mit vársz tíz év múlva. Ugye most már 1400 milliárd fölött van az Optimában kezelt vagyontömeg. Mi várható az előttünk álló egy évtizedben szerinted?

Tóth István: Ugye az Optima értékesítését mindig is az befolyásolta jobban, hogy azért milyen hozamkörnyezetben vagyunk, és az elmúlt 5 év hozamkörnyezete azért kedvező volt, tehát hogy magas hozamok, magas kamatszintek voltak a világban, ami szerintem azért fenn fog maradni a következő évtizedben is. Tehát, hogy azt látjuk, hogy olyan folyamatok indultak be a világba, ami korábban a globalizáció hatásai alacsonyan tudták tartani az inflációt világszinten, most inkább a deglobalizáció hatásaival, a helyben termeléssel, a vámtarifákkal szembesülünk, ami mind hozzáad és egy tartósan magasabb inflációs környezethez járul hozzá, ami alól Magyarország se lesz kivétel, tehát hogy alapvetően az a várakozásunk, hogy a következő évtizedben is egy magasabb inflációs környezetet fogunk látni, ami viszont azt jelenti, hogy nem térünk vissza a jegybankok részéről sem a nulla közeli kamatok korszakában.

Műsorvezető: Legalábbis jó ideig még nem.

Tóth István: Egy jó ideig nem. Remélhetőleg nem jut be súlyosabb válság se, ami ezt befolyásolja majd, de hogy az alappálya az, hogy az infláció mondjuk az eurozónában 2-3 százalék körül alakul, Magyarországon is a 3 százalék körüli inflációval számolva ez azt jelenti, hogy a jegybanki alapkamat sem fog ilyen 3-4%-nál lejjebb menni reálisan, nagyon optimális esetben se, tehát továbbra is azt mondom, hogy a kötvényhozamok, akkor a jelenlegi szintektől akár mehetnek kicsit lejjebb, de hogy ilyen tartós lefele mutató trendet nem várnék. Így aztán a rövid hozamok és úgy általánosan a kötvényhozamok megmaradhatnak egy ilyen kellemes szinten, ami továbbra is azt jelenti, hogy vonzó maradhat a rövid kötvényalapokba fektetés.

Műsorvezető: Tehát lesz most mozgásteretek a teljesítményhez. Rendben, nagyon köszönöm a beszélgetést.

Tóth István: Köszönöm én is a lehetőséget.

Műsorvezető: Ez volt az OTP Fund Facts Podcast, amelyben az OTP Optima Kötvényalap elmúlt 30 évéről beszélgettünk Tóth Istvánnal, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával. Én Csák Csongor vagyok. Sziasztok!

A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:

Jelen podcast marketing közleménynek minősül, a benne szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Az elhangzó tájékoztatás nem teljes körű. Az említett az OTP Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapokról részletes információkat az otpalapkelezo.hu oldalon talál. Az elhangzottak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Alapkezelő Zrt-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás az alábbi oldalon érhető el. www.otpalapkezelo.hu/vodcast-disclaimer .