A vodcast főcíme megjelenik, amin olyan feliratok olvashatók, mint OTP Alapkezelő szakértői, értelmezik, a világ történéseit, befektetések, struktúrális folyamatok, trendek és változások, globális gazdaság, hatással van az életünkre. A végén az OTP Fund Facts logója jelenik meg középen.

Narrátor: Ez itt az OTP Fund Facts Podcast, ahol az OTP Alapkezelő szakértői értelmezik a tőkepiacok és a világ történéseit. Befektetések, strukturális folyamatok, trendek és változások, minden, ami formálja a globális gazdaságot, és hatással van az életünkre. Egy vodcast, amely segít átlátni a háttérben zajló folyamatokat.

A stúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon bögrék, toll és jegyzetfüzet hever, illetve asztalon minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon.  A háttérben egy TV, amelyen az OTP Fund Facts logója látható.

Műsorvezető: Sziasztok! Ez az OTP Fund Facts Podcast, amelynek mai adásában a román gazdasági csodának fogunk a nyomába eredni. Megnézzük, hogy mi van a számok mögött, hogyan alakul a lej kurzusa, mi van a részvénypiacon. Köszöntöm Tombácz Dóra Katalint, az OTP Alapkezelő portfólió menedzserét és Szujó Tamás szintén portfólió menedzsert. Sziasztok!

Szujó Tamás: Szia!

Tombácz Dóra Katalin: Üdvözöljük a hallgatókat és nézőket.

Műsorvezető: Azt javaslom, hogy kezdjük a nagy képpel. Ha visszapörgetjük az időt úgy tíz évvel korábbra, akkor mit tekinthetünk ennek a román gazdasági csoda kiinduló alapjának, ugródeszkájának?

Tombácz Dóra Katalin: Ha visszamegyünk 2015-be, akkor Romániát úgy találjuk, hogy alapvetően egy alacsony bázisról induló rendszerváltás utáni gazdaság volt. Rendszerváltás után egy picit különböző helyzetbe került, mint a többi ország, mert az ilyen intézményi átalakulás egy picit lassabban valósult meg, és az volt az az időszak, ez a 2015 környéke, amikor rendkívül sok külföldi működő tőke áramlott be az országba. Ugye az EU-s forrásoknak a pozitívumai akkor jöttek át a legjobban, akkor csapódtak le. Elkezdődött egy gazdasági fellendülés, nyilván a makrokörnyezet is nagyon támogató volt, olcsón tudták magukat finanszírozni, mert egyrészt ugye magas volt a növekedés is. Ez bizalmat okozott a piacban, hogy a piac igazából bizalommal fordult a román gazdasághoz, befektetett és elindult egy általános fellendülés, tehát a bérszínvonalak elkezdtek növekedni, teljesítménynövekedés is jelen volt, és ez alapvetően egy nagyon jó pályára állította a román gazdaságot, és relatív értelemben is a többi közép-kelet-európai országhoz képest nagyobbat tudott nőni, pontosan azért, mert alacsonyabb állásról indult, volt egy jó humán tőkéje, mert alacsony bérszínvonalon tudtak jól dolgozni, ezért nagyon sok nyugati cég szívesen ment az országba, befektetett az országba, ugye ez az autó, autóalkatrészgyártás is megjelent ott ugyanúgy, mint máshol is.

Műsorvezető: És ez a nagy delta, ez inkább az FDI beáramlásnak vagy az EU-s forrásoknak volt szerinted köszönhető, tehát hogy ekkorát tudtak ugrani vagy előrelépni?

Tombácz Dóra Katalin: Igazából mind a kettő, nem tudom, hogy ezt a kettőt szét lehet-e választani. Nyilván az FDI egy sokkal fenntarthatóbb meg organikusabb dolog, mint az EU-s forrás, de ugye az EU-s forrásoknak is több két része van, van egy olyan, ami mérföldkövekhez kötött, és bizonyos strukturális változásokat kell elérni, meg ugye fontos volt a román gazdaságnál az is, hogy odafigyeljenek a költségvetési egyensúlyra. Ugye ezek az EU-s források azért ilyen célokhoz is vannak kötve. Ez is nyilván egy ilyen piactámogató volt, hogy figyeltek ezekre a mérföldkövekre jobban. Úgyhogy a kettő együtt.

Műsorvezető: Hogyan változott meg ez a sikersztori az utóbbi egy-két-három évben? Tehát miből lehet azt látni, hogy már nem annyira működőképes ez a modell?

Tombácz Dóra Katali:  Igazából a fenntarthatósága esett vissza ennek a modellnek, mert ugye a belső kereslet az megmaradt, a fogyasztás megmaradt, de egyre jobban eltolódott egy importfókuszú fogyasztássá a román gazdaság, meg ugye a növekedés. Ugye ez egy egyensúlytalanságot okozott, ez az ikerdeficit egyik része. A másik része pedig az, hogy igazából ezt a növekedést, meg ezt a termelékenységnövekedést nem tudta fenntartani a román gazdaság, szóval a GDP-növekedés inkább fogyasztás, bérnövekedésből, meg állami beruházásokból adódott és kevésbé termelékenységnövekedésből.

Műsorvezető: Tehát akkor nem a gazdaság volt igazából ennek a mozgatórugója, hanem a fogyasztási oldal, ami ezt így.

Tombácz Dóra Katalin: Igen is. Illetve prociklikussá vált a gazdaság, ami azt jelenti, hogy egy növekedési környezetben, egy erős növekedési környezetben a fiskális politika is laza volt. Tehát, hogy ráfűtöttek igazából a gazdaságra, meg a gazdasági növekedésre, és egy magasabb hiányt jobban elvisel a piac egy stresszhelyzetben, de amikor a hiány az elkezd ugye ilyen óriási számokat, 90 százalék, azt egy fellendülő szakaszban már inkább strukturális problémának értékeli.

Műsorvezető. És mit tudott ezzel kezdeni ezzel a helyzettel a román gazdaságpolitika, mármint ezzel az ikerdeficittel, a túlfűtöttséggel és a krónikusan magas költségvetési hiánnyal.

Tombácz Dóra Katalin: Ez szerintem egy kicsit ilyen öröklés, vagy nem is tudom, történelmi probléma, mert alapvetően a román politika nem szeret beleállni a megszorításokba és a kellemetlen intézkedésekbe. Ebből többször volt probléma már a múltban is. Igazából megpróbálják mindig elkerülni ezeket a kellemetlen intézkedéseket, mert nagyon nagy társadalmi elégedetlenséget von maga után. A költségvetésnek egy nagyon nagy százaléka, 40 százaléka megy állami alkalmazotti kiadásokra, és volt 2010 környékén egy olyan esemény, vagy egy olyan kényszer, amikor be kellett fagyasztani az állami dolgozók bérét, meg csökkenteni is kellett 25%-kal, és ez óriási rossz emlékként él mindenkiben, úgyhogy a politikusok mindenáron megpróbálják elkerülni azt, hogy ilyen kellemetlen vagy nem populáris intézkedéseket kelljen tenni. Úgyhogy ezt nagyon sokáig halogatták. Általában az ilyen 4 éves politikai ciklusok köré rendeződtek a döntések, és ugye mindig próbáltak egy picit kedvezőbb vagy politikailag kedvezőbb üzenetű döntéseket hozni, és ez ugye nagyon-nagyon sokáig elhúzta azokat az intézkedéseket, amiket meg kellett volna tenni.

Műsorvezető: Ez jó, hogy mondtad ezt a politikai hátteret, mert Románia azért eléggé, hogy is mondjam, elüt a szomszédaitól, illetve Bulgáriától pont nem, de mondjuk a többi szomszédjától a tekintetben, hogy meglehetősen nagy hektikusságot mutat a politikai szférája. Nem is kell olyan nagyon messze visszamennünk. Ugye pár nappal ezelőtt volt egy sikeres bizalmatlansági indítványról szavazás a román parlamentben. Tudunk-e erről beszélni két szót, hogy hogyan jutott el idáig a koalíció? Mert egy meglehetősen stabil koalíciónak indult, meglehetősen célirányosan megfogalmazott tervekkel mi történt, hol ment félre a dolog?

Szujó Tamás:Igen, hát ahogy te is mondtad, ez a koalíció alapvetően egy erős felhatalmazással indul, de azért ahogy a román belpolitikában azt megszokhattuk, inkább hasonlított egy vulkánhoz a felszín alatt a helyzet, nem pedig egy stabil együttműködéshez. És ezzel kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy ez azért leginkább egy kényszerházasság volt a két legnagyobb párt között, a most kivált szociáldemokrata és a másik nagy koalíciós párt, a nemzeti liberálisok között. Ők azért historikusan, ha visszanézünk a választásokra, túlnyomórészt azért riválisokként tekintettek egymásra. 2016-ban és 2020-ban is például a szociáldemokraták szerezték meg a legtöbb szavazatot, de 2016-os választás után a szociáldemokraták tudtak egy koalíciós kormányt alakítani, 2020 után pedig egyébként a nemzeti liberálisokkal kevesebb szavazat ellenére. Viszont ideológiailag ez a két párt annyira közel azért sosem állt egymáshoz, a szociáldemokraták egy balközép irányzatot képviselnek, a nemzeti liberálisok pedig egy jobbközép irányzatot. És ami megváltoztatta ezt a kettőjük közötti rivalizáló viszont egy együttműködő viszonnyá, az egyrészről az volt, hogy a 2020-as választások utáni nemzeti liberális kormányalakítás után maga a nemzeti liberális párt az abban lévő koalíciójában is konfliktusokba ütközött, tehát az a konfliktus is gyengének bizonyult, másrészről viszont a globális politikai trendeknek megfelelően egy 2019-ben alapított, tehát viszonylag fiatal párt, a szélsőjobboldali AUR párt üstökösszerű szárnyalásba kezdett. Manapság egyébként már őket mérik toronymagasan legnépszerűbb pártnak, és egyszerre találta magát a Szociáldemokrata Párt abban a helyzetben, hogy kényszerkoalíciót kell alkotni a szociáldemokratákkal. Talán ez is elmondható, hogy a Bolojan-kormány, ami most felbomlott, nem kaptak kulcsminiszteri pozíciókat, tehát a honvédelmi miniszter, pénzügyminiszter, külügyminiszter, az mind vagy az USR-párt, vagy pedig a nemzeti brutálisok közül került ki. Tehát volt egy ilyen belső tartás, egyszerre kellett a nemzeti liberálisoknak egy alternatívát nyújtani, annak ellenére, hogy egy közös programot hajtottak végre, aminek a fiskális konszolidáció egy kulcseleme volt, másrészről viszont egyszerre kellett küzdeniük a szélsőjobboldali párt felemelkedésével, akik túlnyomórészt azért a szociáldemokratáktól nyerték el a szavazatokat, és ez egy nehéz drasztikus helyzetet eredményezett, és az ilyen drasztikus környezet az mindig drasztikus eseményeket is szülhet, és hát ennek lett az eredménye az, hogy gyakorlatilag a szélsőjobboldali AUR párttal együtt indították, ahogy te is mondtad ezt a bizalmatlansági indítványt, aki ellen valójában létrejött ez a koalíció.

Műsorvezető: És ez az indítvány meglepően sikeres lett, tehát óriási aránnyal szavazta meg ezt a román parlament, és most, ha jól olvastam a hírekben, akkor egy olyan furcsa helyzetben vagyunk, hogy a szociáldemokraták ahelyett, hogy ők gondolkodnának kormányalakításban, a nemzeti liberálisok között keresgélnek egy Bolozsán utódot. Tehát ez megint csak egy ilyen teljesen faramuci helyzet. Szerintem azt javaslom, térjünk át arra, hogy mennyire, hogy is mondjam, ideális terep befektetőknek ez a fajta politikai változékonyság, ami Romániát jellemzi?

Szujó Tamás: Hát szerintem a változékonyság az sosem annyira kedvező befektetési terep általánosságban, de azért talán azt látjuk, hogy a probléma az még nem olyan nagy Romániában, és itt tényleg bármilyen szcenárió előfordulhat, viszont nagyjából három vagy négy ilyen csoportot tudtunk azonosítani. Az első, ahogy te is mondtad, és szerintünk is a legvalószínűbb az az, hogy a jelenleg megbukott koalíciónak a pártjai, ők valamilyen együttműködést fognak találni.

Műsorvezető: Igen, bár bocsánat, de a nemzeti liberálisok tegnap előtt kijelentették, hogy ők ellenzékbe vonulnak vissza, tehát náluk most van egy egyfajta deklarált szándék arra, hogy nem feltétlenül kooperatívak ebben a játszmában a szociáldemokratákkal.

Szujó Tamás: Hát igen, de azért szerintem a politikai kommunikáció az nem mindig tükrözi azt, hogy aztán mi fog történni.

Tombácz Dóra Katalin: Arról nem beszéltünk egyébként, és tök érdekes, hogy ugye ez egy ilyen nagyon fura hibrid felállás volt, mert a két legnagyobb párt megegyezett benne, hogy az első félidőben lesz a PNL-nek az elnöke, vagy a Bolosan, és akkor utána cserélni fognak félidőben. És most kerültünk félidőhöz igazából. Tehát, hogy most lett volna.

Szujó Tamás: Én 2027-ben cserélték volna a miniszterelnököt, tehát valójában eleve is egy szociáldemokrata miniszterelnök lett volna. Hát következett volna egy év múlva, csak ezt úgy tűnik, hogy nem szerették volna kivárni.

Tombácz Dóra Katalin: Kulcspozíciókat is egyébként leváltották volna. Szóval igazából, hogyha egy picit várnak, akkor megkapják a kormányzás lehetőségét, de ugye már annyi arcvesztés történt, vagy annyira elfordult a közhangulat a kormánytól, hogy talán azt gondolhatták, hogy azzal, hogy most kilépnek, és akkor újraindul az egész, azzal jobb pozícióba kerülnek.

Szujó Tamás: Igen, tehát ezt véletlenül az is azért erősen befolyásolta, hogy 2024 végén a választáson 28% körüli eredményt értek el a szociáldemokraták, és most már csak 20%-ra mérik őket, és 2016-ban a választáson még 45-46%-ot értek el, tehát tényleg egy. Miközben az AUR meg rakétaszerűen 0-ról 35%-ra fölment, úgyhogy elég komoly a helyzetük ilyen szempontból.

Tombácz Dóra Katalin: Talán ez is biztosítja azt, hogy nem érdekük az, hogy új választás legyen, nem érdekük az, hogy egy hosszan elhúzódó probléma legyen, hanem talán megoldásra fognak törekedni.

Műsorvezető: Hát legalábbis Sorin Grindeanu a szociáldemokratáknak az elnöke ezt többször is hangsúlyozta. Bár ugye ő elég furcsa cipőben jár, mert ha jól emlékszem, akkor '17-ben meglehetősen egyedi módon a saját pártja puccsolta meg ugyanígy miniszterelnökként.

Szujó Tamás: Igen, szóval ebből a szempontból tökre érdekes, amit te is mondasz, hogy van egyszer ez a kommunikáció szociáldemokraták oldaláról, hogy fenntartjuk ezt az Európa-párti koalíciót mindenképpen, de azért az, hogy a szélsőjobboldaliakkal egy ilyen bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek, és lényegében át is nyomtak, az ennek meg teljesen ellentmond, úgyhogy nem csoda egyébként az, hogy a nemzeti liberálisok most azt mondták, hogy oké, mi ellenzékbe vonulunk, és akkor oldjátok meg ti ezt a helyzetet, és javasoljatok ti valamit, hogyha létrehoztátok ezt a helyzetet, ezt pont egy tegnap esti kommentben olvastam, úgyhogy ez is azért erősíti annak a narratíváját, hogy ez a politikai kommunikáció ki mit mond, mikor, mit mond, az nem mindig tükrözi azt.

Tombácz Dóra Katalin Legalább nem Twitteren mondják, nem?

Szujó Tamás: Igen, igen.vNem mindig küzdi a dolgokat.

Műsorvezető: Térjünk vissza kérlek a forgatókönyvekhez, amiket elkezdtél mondani.

Szujó Tamás: Igen, tehát az első forgatókönyv az együttműködés folytatása, hogy ennek ki lesz a miniszterelnöke, azt tényleg nem lehet most látni. Lehet, hogy a technokrata szakmai miniszterelnök lesz, lehet, hogy szociáldemokrata lesz, vagy akár ahogy te is említetted, egy másik nemzeti liberális jelölt lesz, és egyébként ezt is többször mondta a Szociáldemokrata Párt, hogy nekik alapvetően beleférne egy másik nemzet liberális miniszterelnök. Ennek a fő üzenete szerintem pozitív lenne, hiszen akkor ténylegesen tettekkel megerősíteni azt a Szociáldemokrata Párt, hogy azért fent szeretnénk tartani ezt a koalíciót, Európát párti koalíciót, és hozzá szeretnénk hozni az európai uniós forrásokat, és lehet, hogy a fiskális konszolidációban lennének változások, sőt biztos, de a fő sztori szerintem az változatlan maradna. A másik szcenárió az az, hogy a szociáldemokraták húznak egy váratlant, és a szélsőjobboldali párttal mégiscsak valamilyen együttműködésre lépnek. Ugye ennek első.

Műsorvezető: Mármint kormányzati szintűre gondolsz.

Szujó Tamás: Igen, igen, igen. Tehát, hogy ez alkotmányos kérdéseket is felvetne, hiszen az elnök, Nicusor Dan ő jelezte, hogy bármilyen szélsőjobboldali pártot tartalmazó együttműködésből nem fog kinevezni miniszterelnök-jelöltet, tehát hogy ezt is meg kéne ugrani, ez is egy bonyolult kérdés lenne, de ugyanakkor valahogy mégsem zárható ki ez a lehetőség sem, hogy valamilyen úton-módon azért vannak kisebbségi pártok is, valamilyen együttműködés lehetne. Azt gondoljuk, hogy az európai uniós forrásokat ez nagy mértékben nehezítené, annak azoknak a megszerzését, és a romániai stagnáló gazdaság, kiskereskedelmi fogyasztás esése, stb. stb. Ezeket azért mindenképpen segíteni is segítik is ezek az európai uniós források. A harmadik szcenárió, ahogy Kata említette, hogy nagyon kis valószínűséggel látjuk az előrehozott választásokat.

Műsorvezető: Ezt most ki is zárták. Szinte minden szereplő azt mondta, hogy ebben nem is gondolkodik.Igen, tehát úgy valósulhatna meg, hogy a 60 napon belül két sikertelen parlamenti szavazás lenne az új kormányról, és ugye ez azért nagyon valószínűtlen, mert a szociáldemokratáknak sem érdeke az, hogy egy jelenleg 35 százalékra mért szélsőjobboldali párt mellett legyen egy új szavazás. Hiszen számukra ez abszolút bukta.

Szujó Tamás: Igen, tehát hogy ez nagyon valószínű. Aztán persze még az is lehet, hogy elhúzódik ez a helyzet, az pedig abból a szempontból kellemetlen, hiszen az európai uniós forrásoknak a határideje az azért következő pár hónapban ketyeg, tehát hogy ez is negatív lenne.

Tombácz Dóra Katalin Hát csak hogy most ugye egy ilyen úgynevezett caretaker goverment állt fel, ami azt jelenti, hogy egy ügyintézői státuszba került a kormány, tehát olyan nagy dolgokat, tehát működőképes, de nagy dolgokat nem tudnak megszavazni, és ugye minél hosszabb ideig elhúzódik ez az állapot, vagy minél kevésbé tudnak döntésre jutni. Ugye ez annál nagyobb kockázat a piac szempontjából.

Műsorvezető: Nézzük is meg, hogy mit reagál minderre a piac. Hogyan viselik? Vagy hozzá vannak már edződve, hogy itt az elmúlt évben a román politika az már csak ilyen?

Tombácz Dóra Katalin:Nem, szerintem ilyen nincs, hogy hozzá vannak edződve, hogy ilyen. Ha megnézzük, igazából most olyan óriásit azért nem reagáltak a piacok. Szerintem majd még erről fogunk beszélni, hogy a részvénypiacok hogy működnek, azok sem mozogtak akkorát. Ugye nyilván a deviza sem mozdult akkorát, de ugye ez a menedzselt árfolyamhoz kapcsolódik, arról is szerintem fogunk még beszélni. Ahol igazán megmutatkozhat ez, az a nemzetközi kötvénypiacok, mert nyilván ott fordítódik le ez a stressz, és ugyan kicsit magasabbak lettek a hosszú kötvények hozamai, miután kiderült ez a bizalmatlansági indítvány, de ez azóta már vissza is korrigált. Szóval most ezt annyira nem árazza a piac, mint egy ilyen óriási közvetlen veszélyt.

Műsorvezető: Tehát akkor ők a normalizálódásra, vagy legalábbis.

Tombácz Dóra Katalin Én most úgy láttam, hogy ez inkább a normalizálódásra van beállva.És szerintem, hogyha nincs valamilyen óriási negatív hír, akkor egyelőre az is lesz. Alapvetően a román kötvényekben van egy ilyen 15-20 bázispontos felár ahhoz képest, ami a besorolásából adódna, és ez pont ez a politikai bizonytalanság, meg ez a túlzott deficit.

Műsorvezető: Riadalom-felár kvázi. Szerinted az imént említett négy forgatókönyv közül melyik az, ami mondjuk egy kicsit így még jobban megrémítené a befektetőket, tehát ami már komolyabb bizalomvesztéshez vezetne.

Tombácz Dóra Katalin Én szerintem most ez nem egy ilyen hirtelen megrémülés lesz, hanem inkább egy ilyen szépen lassan várazódás, vagy szépen lassan megrémülés, mert ugye minél jobban elhúzódik ez a helyzet, annál több, tehát ez a közvetlen, amit mindenki néz, annál több EU-s forrástól tud elesni Románia. Nyilván ez egy nagyon fontos bevételi forrás, főleg így, hogy ekkora deficitben vannak, ez 2% is lehet. Alapvetően 3,5 milliárd eurótól közvetlenül el tudnak esni, vagy le tudnak csúszni róla, hogyha ezeket az intézményi változásokat és előrelépéseket nem tudják megtenni a határidőn belül, de akár 7 milliárd euró is veszélybe kerülhet bizonyos elemzések szerint, igen.

Szujó Tamás: Igen, tehát így több forrás is van, nemcsak ezek az SAFE források, hanem a széf források is veszélybe kerülhetnek.

Tombácz Dóra Katalin Ami egyébként ugye ezeken a strukturális átalakulásokon van egy érdekes téma, és az elején nem bontottuk ki, az az, hogy a román gazdaságban nem csak a kiadási oldal van egyensúlytalanságban vagy túl magas, hanem a bevételi oldal is problémás, mert az adóbevételi képességük nem olyan jó, mint a környező országokban. Ugye ott még mindig nagy a szürkegazdaság és ez a technológiai fejlődés és digitalizáció nem ment még végbe annyira, mint máshol. Tehát mondjuk van egy olyan számítás, ami azt jelenti, hogy ez az adóbeszedési hézag, mert ugye ki lehet számolni, hogy a GDP-ből mennyinek kéne lenni az adóbeszedésnek, és hogy ehhez képest mekkora. És ez Romániában nagyon alacsony. Tehát, hogy itt a hézag mondjuk Magyarországban 10% körül van, de régiós országokban mondjuk 10-15, és ehhez képest pedig Romániában 25.

Műsorvezető: És ez ilyen adóbeszedési hatékonytalanság miatt van?

Tombácz Dóra Katalin És ez az adóbeszedési hatékonytalanság miatt van. Nyilván ezek az ilyen támogatások is, mondjuk akkor csődesemények is, tehát nem csak csalásra kell gondolni, hanem arra, hogy maga az adóhivatal nem annyira hatékony. Szóval, hogy nagyon sok olyan intézményi fejlesztést lehetne most megtenni, ami egyébként ilyen gyors javulást okozna. Például ez egy pozitív jel lehetne a piacnak, hogyha ebbe belekezdenének, nyilván minél kevésbé van döntéshozatali képesség, meg minél jobban erre a politikai problémára fókuszál a gazdaság, és nem egy ilyen előremutató változásra, annál kevésbé fog ez megvalósulni, és ugye annál elhúzódóbb és rosszabb a helyzet.

Műsorvezető: És annál nagyobb a bizonytalanság. Kata, az imént említetted a lejt, és azt is mondtad talán, hogy ez viszonylag kis ingadozásokkal úszta meg ezt az egész történetet. Most mennyire van ebben szerepe annak az IRM2-höz hasonló árfolyamrendszernek, ennek a speciális menedzselt árfolyamnak, amit a Román Nemzeti Bank most már egy jó ideje.

Tombácz Dóra Katalin Abszolút ennek köszönhető. Ez a menedzselt árfolyam alapvetően azt jelenti, hogy nem az árfolyamon keresztül stabilizálódik a gazdaság, tehát hogy ezeket a sokkokat nem az árfolyam veszi fel, hanem áttolják igazából a kamatokra. Ez ugye általánosságban azt jelenti, hogy ez egy magasabb kamatszintet jelent a román gazdaságnak, beárazzák ezt nyilván. Elsősorban ez a bankközi kamatok, meg az overnight kamatokban csapódik le, vagy úgy menedzseli a Nemzeti Bank, tehát a lej kínálatot szűkíti ilyenkor, amikor tudja, hogy egy ilyen sok helyzet van, ugye ez a devizát támadó spekulánsoknak megdrágítja igazából a finanszírozást, mert ugye ahhoz, hogy eladási pozíciót vegyél fel a devizában, ahhoz ugye finanszírozni kell. Tehát ugye hogyha ez drágább, akkor ez kevésbé attraktív. Megkommunikáció ezek az elsődleges csatornák. Tehát, hogy kommunikálja, hogy megtartja az árfolyamot, és hogy ez egy cél, és így magasabb kamatpályát is hajlandó fenntartani, tehát hogy akkor megemlíti esetleg az inflációs félelmeket és ilyeneket.

Műsorvezető: Mennyire van eltérés mondjuk a magyar meg a román kamatszintek között, hiszen a jegybanki alapkamat nagyon közel van egymáshoz, ilyen 0-25, hogyha jól tudom, a kettő között az eltérés. Mennyire jelent más ez Romániában a kamatszintek terén ez a menedzselt árfolyamrendszer?

Tombácz Dóra Katalin Ez nem az alapkamat, amit ők ilyenkor módosítanak, hanem a bankközi, illetve mivel kiszedik a lej kínálatot, ezért az overnight kamatokban. Más típusú a beavatkozás, sokkal finomabb, és emiatt ugye nem is olyan drasztikus, meg nem is közvetlen üzenet a piacnak. Egyszerűen csak a kereslet-kínálatot egyenlítik ki jobban. Nyilván vannak deviza intervenciók is, amikor ugye nagyobb, de az a másodlagos vonal, amit már nem annyira szoktak bevetni, mert az már nyilván egy ilyen nagyobb problémát jelez.

Műsorvezető: Ez most teljesen elméleti kérdés lesz, csak nagyon érdekel, hogy van olyan pont, ahol azt mondja a Román Nemzeti Bank, hogy köszönjük, ennyi volt, inkább elengedjük az árfolyamon? Tehát így lehet ilyen, vagy mi válthat ki egy ilyen fajta döntést?

Tombácz Dóra Katalin: Én szerintem ez stratégia kérdése inkább. Nyilván van egy ilyen pont, amikor már nagyon nehezen finanszírozza az államadósságot, nagyon magas a kamatok. Valamiért ez a struktúra nem működik tovább. Én ezt nem tudom, hogy ez a pont hol van, de ezek már, tehát hogyha a központi bank elkezd egy ilyet kommunikálni és végigvisz egy ilyet, egy ilyen stratégiát, akkor ahhoz nagyon koncepcióváltozásnak kell bekövetkezni.

Műsorvezető: És mivel ugye a Román Nemzeti Bank elnöke, aki ennek az egész rezsimnek gyakorlatilag az atyja vagy a vezetője, amíg ő van, gondolom, akkor ez így nagyon nem is fog szerintem változni.

Tombácz Dóra Katalin A kommunikációban szerintem ez megjelenne, hogyha változtatni akarnának.

Műsorvezető: Térjünk át a részvénypiacra, ahol azért elég komoly ralit láttunk az elmúlt években. Mire vezethető ez vissza ez a fajta sikertörténet?

Szujó Tamás: Hát tényleg nagyon erős teljesítményt láttunk, nem csak idén, az elmúlt 5 évben is. Idén egyébként nagyjából 17-18%-os pluszban áll a román Betindex, amivel meg is haladja egyébként a régió egészét lefedő CETOP indexnek a teljesítményét, ami szintén egyébként 10% fölött van. És az idei év vonatkozásában ugye azért nyilván egy kézenfekvő magyarázat az, hogy mi a szektor összetétele ennek az indexnek. Itt nagyjából 50% közműcégekből áll, 25% olaj és gázipari székben van, és még nagyon magas a bankszektornak az aránya is, és ezek a szektorok azért nem kis mértékben a geopolitikai és energiapiaci helyzettel párhuzamosan jól teljesítettek Európa-szerte is közműcégekben nagyon jelentős ralikat láttunk. Tehát ez egyértelműen hajtotta az árfolyamokat, viszont azért a román részvénypiac mellett nem lehet megkerülni a magánnyugdíjpénztári vásárlóerőnek a szerepét. Ennek a sztorinak a lényege, hogy 2000-es évek végén létrehozták Romániában a nyugdíjrendszernek egy második lábát, ami lényegében egy ilyen kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer, és ennek a kulcsa, hogy a társadalombiztosítási befizetéseik egy részét a 45 év alatti munkavállalók egy ilyen magánnyugdíj befektetési alaprendszerbe tehetik be. És mivel ilyen nyugdíjrendszeri szemüvegen keresztül nézve ez a 16-7 év, amióta megalapították ezt a programot, ez még ilyen fiatalnak számít, gyerekcipőben jár, ezért tulajdonképpen csak beáramlások vannak, kifizetéseknél nagyon kevés kis mértékben. És ennek a pontos, tűpontos összetételét nem látjuk, hogy hány százalékát rakják román részvényekbe, de azért az adatokból kiolvasható, hogy minden 100 befolyó lejből nagyjából 25 lej, tehát egynegyede az aromán részvénypiacra megy. És egész egyszerűen annyi a helyzet, hogy túl pici a román részvénypiac ahhoz, azokhoz a flow-hoz képest, hogy ezt ne befolyásolhassa azért feltételezhetően a befolyó pénzösszegeknek az elköltése. Egy ilyen konkrét számpéldával élve, idén az első negyedévben majdnem 6 milliárd román lej áramlott ezekbe az alapokba, annak egynegyedét, tehát nagyjából 1,5 milliárd lejt fordítottak a román részvények vásárlására, és a teljes román tőzsde forgalma szintén 6 milliárd lej volt, tehát nagyjából ez a 15-20-25 százalékos forgalmat ezek a nyugdíjpénztári vásárlások generálhatják. És ez sok. Tehát ez a 15-20%, ez kicsit úgy is működhet akár, mint egy ilyen vállalati részvényi visszavásárlás, egy ilyen by back program, aminek egyrészről jó a szentimentje, hogy van, másrészről viszont tényleg megjelenik vételi erőként ez a nyugdíjpénztári vásárlási erő. És persze azért azt nem szabad, még nem is lehet kijelenteni, hogy minden egyes nap ott van ez a vételi flow, hiszen a vagyonkezelők Romániában nőttetnek úgy, hogy most kicsit időszakosan lejjebb csorgatják, nem vásárolnak román részvényeket, más eszközöket vásárolnak, és ilyen kötvényeket is nagyon sokat vásárolnak.

Tombácz Dóra Katalin Igen, azzal be tudok csatlakozni, hogy a helyi devizás kötvényeknek, vagy ezek a nyugdíjpénztári vásárlások 60%-a a helyi devizás kötvényekbe megy. Úgyhogy azt is, ugye azt a kamathitet is, meg annak a kiegyensúlyozott árfolyamát is ez támogatja, úgyhogy nagyon tudatosan alakították ki így a gazdaságot, igazából valószínűleg, hogy a helyi devizás kötvények, azok hosszú befektető, nem annyira volatilis, jobban el tudja nyerni a sokkokat, és akkor ugye van a külföldi befektetőknek, csak az eurósat adják, úgyhogy ez ilyen meg van osztva.

Műsorvezető: Tehát akkor ez egy tudatos gazdaságpolitikának gyakorlatilag a része, ez a fajta rendszer.

Szujó Tamás: Igen, tehát ez viszonylag konzisztense azért megvolt a román politikai döntéshozók szemüvegén keresztül, hogy ezt meg kell tartani, és ennek egy talán jó jele lehet az is, hogy ezt a mostani koalíció, ami ugyan felbomlott, de hogy szerette előtérben tartani, hogy a román szenátus idén januárban szavazott arról, hogy azt a kontribúciós rátát azt 2026-ban és 2027-ben is emelik. Tehát ez tovább fog erősödni vélhetően ez a programhatás. Ugye aztán, hogy egy új kormány, ha feláll, ezt esetleg szeretné-e megváltoztatni, hiszen a nap végén azért ezek az államkasszából mennek át a részvénypiacra kis túlzással ezek a flowk, de talán tán ezért optimista szemüveget vennénk fel, hogy megmaradhatnak ezek a programok, de kijelenteni ezt nem lehet.

Műsorvezető: Eszembe jutott egy kicsit idealista kérdés. Az, hogy a román gazdaságpolitika így a mezei politikai turbulenciák mellett is viszonylagos állandóságot, sőt ilyen proaktivitást és ilyen jó irányba haladást mutat. Ez szerintetek mennyire játszhat szerepet abban, hogy azért úgy alapból van egyfajta befektetői bizalom a román piac felé. Tehát, hogy ez számomra laikusként egy kiszámíthatóságot mutat. Mit gondoltok erről?

Szujó Tamás: Hát a részvénypiacon ez mindenképpen megjelenik, tehát akár már csak a nyugdíjpénztárak és az erős helyi retail befektetői erő kapcsán is azért azt láttuk, hogy ezek érdemben mitigálni tudják egyébként a globális geopolitikai kockázatot is. Itt persze az is számít, hogy kicsi a román részvénypiacnak a likviditása. Tehát itt nem az történik, hogy egy londin befektető meg látja, hogy Közép-Kelet Európában gond van, és akkor kivonja az egész régióból a pénzét, és az Romániát is érinti, hanem itt azért stabilabb helyzet van, tehát ahogy te is mondod, ez azért jelent talán egy némi fokú ilyen védőpajzsot.

Műsorvezető: Ez a kötvénypiacra is érvényes?

Tombácz Dóra Katalin Én azt gondolom, hogy a kötvénypiacon magas hiú szó a magas kamatszint. Nyilván nem kiemelkedően magas a román kamatszint, vagy hát igazából spread, mert ugye hogyha április papírokról beszélünk, akkor erről az országkockázati felárról beszélünk, ami. Összehasonlítva ugye az, hogy ez egy Európai Unió tagország, alapvetően vannak politikai problémák, de mégiscsak ugye benne van ebben a keretrendszerben, és ahhoz képest meg elég jól hoz, idézőjelben. Ez szerintem nagy hívóerő, nincs olyan sok ilyen sztori egyébként, mert ugye egy kalapban szokták kezelni ezt a régiót Dél-Afrikával, Törökországgal, Izraellel, ugye Magyarország, Lengyelország, Csehország, szóval azért ahhoz képest ilyen kockázattal súlyozva Románia mindig is kedvenc volt ilyen szempontból.

Szujó Tamás: Igen, és bár én Romániát én részvényeken keresztül nézem, Kata foglalkozik kötvényekkel, de azért amennyire tudom a román kötvénypiacon azért lehet nagyobb tételeket is adni-venni.

Tombácz Dóra Katalin Igen, az eurós, dolláros román kötvénypiac abszolút likvid. Tehát azon keresztül jól ki lehet fejezni.

Szujó Tamás: Igen, igen. A román részvénypiacon nem igazán lehet ezt megtenni. Tehát az egész román tőzsdének az átlagos napi forgalma idén. Mert túl pici hozzá. Napi 7-8 milliárd forintot tett ki, ez valóban nagyon kevés.És a lej kötvénypiac sem elég likvid vagy mély, és ott is kevés a külföldi befektető.

Tombácz Dóra Katalin Tehát ebben talán azért eltérnek, hogy a kötvénypiacon jobban ki lehet valószínűleg fejezni a véleményünket, illetve hát globálisan a befektetők jobban ki tudják fejezni, mint a részvénypiacukon.

Műsorvezető: Még egy kérdést szeretnék föltenni a részvényekhez kapcsolódóan. Említetted az energetikai közmű és a banki papírokat, hogy milyen sztorik vannak, milyen aktuális sztorik vannak most a román részvénypiacon?

Szujó Tamás: Hát a román részvénypiacot szerintem mindenképpen azért szektoriálisan kell a régiós összevetésben figyelni. Tehát a román bankszektorban egyébként fundamentálisan azt látjuk, hogy ezeknek a makrogazdasági stagnálásoknak stagnál gazdaság, nagyon gyenge a kiskereskedelmi fogyasztás megszorítások kapcsán. Ez kevésbé látszik a hiteldinamikában, tehát a régiós országok átlagával vagy trendjével megfelelően magas egyszámjegyű ütemben bővül jelenleg a hitelkönyv, ami egy egészséges szint, és a portfoliók is jó minőségűek, nincsenek grandiózus céltartalékolások, bedőlési ráták, ezek mind alacsony szinten vannak, tehát ez pozitívum. És az áldozottság tekintetében sem látjuk azt, hogy ez egy ilyen kiugró sztori lenne. Ugye említetted a közműcégeket, ott azért nagyon heterogén vállalatok vannak, tehát azokat egyesével lenne érdemes talán megvizsgálni. Inkább még, ami érdekes lehet, az olaj és gázipari szektor.

Műsorvezető: Főleg ugye most.

Szujó Tamás: Igen, főleg most, ami ugye abból a szempontból is érdekes, hogy ott viszont legalábbis a szorzószámok alapján nagyon magas árazások alakultak ki az elmúlt években a Petrom meg a Romgaz árfolyamában is, és persze jó környezetben operálnak most, tehát magasak a finomítói marsok, legalábbis papíron magasak a gázárak, olajárak a konfliktus kapcsán, és tény, hogy jó húzóerő ez a Neptun Deep földgázmezőnek a beindulása is, ami várhatóan jövő év végétől operációba lép, viszont azért a román szabályozóktól sem áll túlságosan távol a magas bányajátékok, üzemanyag sapkák, ársapkák bevezetése, úgyhogy azért ezt alaposan érdemes vizsgálgatni, hogy mi lehet ezeknek a projekteknek, ezeknek a nagy projektnek, például a Neptun Deepnek a megtérülése. És egyébként ebből mind a Petrom, mind a Romgaz részt fog venni a kitermelésben, tehát reméljük, hogy profitábilisak lesznek ezek a projektek, viszont azért itt persze vannak kérdőjelek, mint minden történetben. És egyébként abból a szempontból még az Ipton Deep sztori ez talán azért valóban húzó név lehet, hiszen Románia nettó gáz exportőrré válhat, ami azért a mostani környezetben egy ilyen unikum maximálisan Európán belül.

Műsorvezető De ez körülbelül mennyi idő alatt érhető el? Azt mondtad, hogy tavaly, hogy a jövő év végén kezdődik majd a kitermelés, vagy kezdődhet a kitermelés. Ez szerinted egy-két év, 5-10 év, ez mennyi idő alatt futtatható fel ilyen szintre?

Szujó Tamás: Hát az elemzők azt mondják, hogy ilyen egy-két éven belül felfuttatható maximális kapacitás, és ez egy elég nagy kapacitású mező. Hosszú ideje, hogy lesz maga a kitermelés is, nem néhány évig.

Műsorvezető: Jó, nagyon köszönöm. Egy záró kérdést szeretnék föltenni mindkettőtöknek. Rövid távon mitől várnátok, vagy mi az a faktor, ami még inkább ígéretesebbé tenné, tehetné a román piacot. Mit gondoltok erről?

Szujó Tamás: Hát szerintem a román részvényeknél azon túl, hogy azért fundamentálisan, ahogy említettem, nem rossz cégekről van szó. Talán még izgalmas lehet, hogy az egyik nagy amerikai indexszolgáltató az MSCI. Ők azért évek óta kacérkodnak annak a gondolatával, hogy Romániát eggyel fejlettebb ország kategóriába sorolják. Ennek vannak gazdasági mutatóbeli kritériumai is, de amiben Románia egyelőre még alulmarad, az az, hogy ez a kritérium rendszer, ez támaszt olyan követelményeket is, hogy az adott tőzsdén, adott számú, adott likviditású, adott méretű cég forogjon. És itt főleg a likviditással vannak gondok, ahogy itt ezt részleteztük is.

Műsorvezető: Elég alacsony, igen.

Szujó Tamás Viszont ezt akár el is érheti Románia a következő 1-2-3 éven belül, tehát fejlődik ez a sztori folyamatosan, és ez mindenképpen egy jó sztori lenne egyrészről, hogy ez már azt is jelentené, ha elkategorizálták, hogy a forgalom eleve megnőtt, és ez további befektetői figyelmet hozhatnak a nemzetköziek oldalára is, hogy a Románia ebből a Frontier-ből az Imaging kategóriába menne föl. És egyébként ott lenne a helyük, tehát itt Magyarország, Lengyelország, Görögország is ebbe a kategóriába esnek most. Tehát igazából tényleg csak az a likviditási oka van annak, hogy egyelőre még kiesnek ebből a körből, és akár oda is térhetnek, de már ott vannak talán a küszöbén.

Tombácz Dóra Katalin Kötvény szempontból pedig nyilván ennek a politikai feszültségnek a rendeződése, mondjuk egy nem kisebbségi, hanem többségi kormány lenne jó, akik ugye meg tudják hozni a megfelelő intézkedéseket és az EU-s pénzek nem lennének veszélyben, illetve ez az adóbeszedési reform, hogyha megvalósulna ez az online pénztárgép jellegű digitalizációs reform, az sokat jelentene szerintem, és ez egy pozitív katalizátor lehetne.

Műsorvezető: Nagyon szépen köszönöm.

Tombácz Dóra Katalin Köszönjük mi is.

Szujó Tamás Köszönjük mi is.

Műsorvezető: Ez volt az OTP Fund Facts podcast mai adása, amelyben a román gazdasági csoda hátteréről beszélgettünk Tombácz Dóra Katalinnal és Szujó Tamással, az OTP Alapkezelő portfolió menedzserével. Sziasztok!

A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:

Jelen podcast marketing közleménynek minősül, a benne szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Az elhangzó tájékoztatás nem teljes körű. Az említett az OTP Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapokról részletes információkat az otpalapkelezo.hu oldalon talál. Az elhangzottak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Alapkezelő Zrt-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás az alábbi oldalon érhető el. www.otpalapkezelo.hu/vodcast-disclaimer .