Összefoglaló

Az OTP Klímaváltozás Abszolút Hozamú Származtatott Alap elsősorban a klímaváltozás mérséklését tekinti előre mozdítandó környezeti jellemzőnek.
Az Alap a befektetési döntéshozatalba a fenntarthatósági szempontokat a következőképpen integrálja:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti tájékoztatás):
Az ESG szempontok véleményünk szerint elsősorban kockázati mutatók. Ez azt is jelenti, hogy figyelembevételétől elsősorban nem azt várjuk, hogy az Alap magasabb hozamot érjen el, mint egy minden egyéb jellemzőjében azonos, de ESG-megközelítést nem alkalmazó portfolió, hanem azt, hogy ezt a hozamot alacsonyabb kockázat mellett realizálhassuk. Az ESG szempontok integrálásával jobb kockázattal korrigált hozam elérésére törekszünk.
ESG Integráció és a környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (az SFDR rendelet 8. cikk szerinti megfelelés alátámasztása:
Az Alap célja előremozdítani a környezeti és társadalmi szempontokat és ennek eléréséhez arra törekszik, hogy korrigált súlyozott ESG Ratingje A és AAA között kell, hogy legyen, ESG minősítéssel rendelkezői eszközei alapján számolva. Az alap eszközei legalább 75%-a olyan vállalatok és államok eszközeiből áll, amelyek az ESG adatszolgáltató minősítése tekintetében megfelelőnek számítanak. Ez a fejlett piaci kibocsátó vagy fejlett piaci tőzsdei eszközök, - alapok alapja esetén a befektetési alapok - esetén ez AAA-BBB, míg feltörekvő piac esetén AAA-BB besorolást jelent. Az eszközök osztályozása, besorolása az Alapkezelő által jelenleg igénybe vett adatszolgáltató – MSCI ESG Research – által alkalmazott módszertanán alapul.

Az Alap kötvénybefektetéseinél törekszik rá, hogy minél nagyobb legyen a „zöld kötvények” aránya. A zöld kötvények esetén a minősítést egy külső Zöld Minősítő szolgáltató nyújtja, amely az International Capital Market Association Green Bond Principles ajánlásának, a Climate Bonds Initiative sztenderdjének, vagy későbbiekben az EU zöld kötvény rendelete szerinti EU Zöld Kötvény-követelményeknek való megfelelést igazolja és a minősítés garantálja, hogy a kötvény valamely fenntarthatósági célhoz pozitívan hozzájárul. Emellett vállalati kötvények esetében a zöld kötvény kritérium mellett a kibocsátóra nézve az Alapkezelő ugyanúgy elvégzi a megfelelő fenntarthatósági és vállalatirányítási DNSH tesztet és amennyiben ezeken is megfelel az adott kibocsátó, akkor minősíthető a kötvény fenntarthatónak.
Az ESG minősítés mellett az Alapkezelő vizsgálja, hogy az adott befektetés fenntarthatónak minősül-e és a végső portfolió minimum 80%-ban olyan befektetésekből kell, hogy álljon, amik környezeti vagy társadalmi jellemzőket mozdítanak elő vagy fenntartható befektetésnek minősülnek. Az Alapkezelő annak a vizsgálatnak a keretében, hogy valamely befektetés fenntartható befektetésnek minősíthető-e, figyelembe veszi az EU SFDR és az EU Taxonómia szerint megfelelést, melynek részletes szabályait a Kezelési Szabályzat 3. számú melléklet tartalmazza.

Az Alap elnevezéséből adódóan az ESMA iránymutatás hatálya alá tartoznak, ezért havi rendszerességgel megvizsgálja, hogy az adott alap befektetései megfelelnek-e az iránymutatásban foglaltaknak az alábbiak szerint:

a) vitatott fegyverekkel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő vállalatok (Controversial weapons) kizárása;
b) dohánytermesztéssel és -termeléssel foglalkozó vállalatok (Tobacco Producer) kizárása;
c) olyan vállalatok kizárása, amelyek vonatkozásában a referenciamutató-kezelők megállapították, hogy megsértik az ENSZ Globális Megállapodás elveit vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit (OECD Alignment);
d) olyan vállalatok kizárása, amelyek bevételének legalább 1 %-a antracit vagy lignit feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, forgalmazásából vagy finomításából származik (>=1% revenue: coal involvement);
e) olyan vállalatok kizárása, amelyek bevételének legalább 10 %-a folyékony tüzelőanyagok feltárásából, kitermelésből, forgalmazásából vagy finomításából származik (>=10% revenue: oil involvement)";
f) olyan vállalatok kizárása, amelyek bevételének legalább 50 %-a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok feltárásából, kitermelésből, előállításából vagy forgalmazásából származik (>=50% revenue: gas involvement);
g) olyan vállalatok kizárása, amelyek bevételének legalább 50 %-a 100 g CO2 e/kWh-t meghaladó kibocsátásintenzitású villamosenergia-termelésből származik.

Az Alap befektetési közé nem kerülhetnek olyan értékpapírok, melyek kibocsátói a fentebb felsorolt tevékenységeknek megfelelnek, ezen kibocsátokkal szemben zéró tolerancia elv kerül érvényesítésre.

A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya

Az Alap előmozdít környezeti jellemzőket, de nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel. Ugyanakkor megvalósít környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevekénységekbe történő befektetéseket, melyek során az Alapkezelő a fenntarthatósági kritériumok mellett az általa kulcsfontosságúnak ítélt káros hatásokat is nyomon követi és törekszik elkerülni.

A káros hatások figyelembevétele és elkerülése– az Alap általános kizárási politikáján túl, mely a „Befektetési stratégia” alpontban kerül kifejtésre - a fenntartható befektetések tekintetében három szinten történik.

Első szint: az ESG adatszolgáltató (MSCI ESG Research) a káros hatásokat mérő ún. PAI mutatók alapján szűri a befektetéseket, és ebben a folyamatban csak azon befektetések tekinthetők fenntarthatónak, melyek esetében – a többi, jogszabályban előírt kritérium mellett – teljesül a jelentős kár elkerülésére vonatkozó ún. DNSH teszt. Ezen teszt során az ESG adatszolgáltató a káros hatásokat mérő PAI mutatók közül az uniós jogszabály által meghatározott, kötelező környezeti illetve társadalmi mutatókat, illetve a releváns ún. további környezeti illetve társadalmi mutatókat használja, amennyiben az adat rendelkezésre áll, kiszűrve a relatív vagy abszolút értékben legrosszabbul teljesítő vállalatokat. Az ESG adatszolgáltató az SFDR RTS szerint az I. melléklet 1. táblázatában szereplő összes mutatót használja, valamint ugyanezen melléklet 2. és 3. táblázatából 29 további mutatót is. A részletes lista az MSCI SFDR Adverse Impact Metrics Methodology alábbi oldalán érhető el:
https://www.msci.com/documents/1296102/23400696/MSCI+SFDR+Adverse+Impact+Metrics+Methodology.pdf/ac60df37-681e-6b18-6f9b-fd5196b3fd78?t=1694625178508

Második szint: ezen felül az Alapkezelő a PAI mutatók közül a CO2 intenzitást (Carbon Emissions, 4 almutató), a hulladék és káros anyag kibocsátást (Toxic Emissions & Waste, 2 almutató) és a víz terhelést (Water Stress, 1 mutató) külön is figyelembe veszi az összesített ESG és az egyedi (E, S és G) jellemzők mellett. Az Alapkezelő ebben a lépésben a fenntartható befektetések esetében a káros hatásokat úgy törekszik elkerülni, hogy egy további PAI alapú szűrést végez. A szűrés során az Alapkezelő csak azokat a befektetéseket tekinti fenntarthatónak, amelyek - a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb jellemzők mellett – a fenti 7 mutató közül legfeljebb kettő esetén esnek a legrosszabb 25%-ba.

Harmadik szint: az Alapkezelő a fentiek mellett a jelentős károkozás elkerülésére törekszik az Alapkezelőre szervezeti szinten vonatkozó PAI nyilatkozatban foglaltak szerint, az ott feltüntetett további mutatók figyelembevételével és kizárási listáink alkalmazásával is.

A Taxonómia Rendelet 18. cikke szerinti minimális biztosítékokok (az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek) a fenntartható befektetések tekintetében érvényesítésre kerülnek az ESG szolgáltató (MSCI Inc.) szűrésében.

Az említett minimális biztosítékokok (az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek) a fenntartható befektetések tekintetében szintén érvényesítésre kerültek az ESG szolgáltató által szolgáltatott adatok alapján.

Noha minden céltársaságtól elvárjuk a jó vállalatirányítási gyakorlatot, ezt nem csak az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveknek való megfeleléssel mérjük, hanem az ESG szolgáltató által számolt és közzétett ún. Governance Pilllar Score-ral is. Ez utóbbi terén követelmény a BB vagy magasabb minősítés.

A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői

Az Alap elsősorban az éghajlatváltozás mérséklését, mint környezeti jellemzőt kívánja előmozdítani. Az Alap ezt azáltal szándékozik elérni, hogy olyan társaságokba fektet, amelyek tevékenysége közvetve vagy közvetlenül igazodik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai közül az SDG 13-as (“Fellépés az éghajlatváltozás ellen”) és az SDG 7-es („Megfizethető és tiszta energia”) célokhoz.

Befektetési stratégia

A befektetési stratégia folyamán a befektetési korlátok és kizárási listák biztosítják, hogy a termék egyes környezeti és társadalmi jellemzők elérését előremozdítsa. Az ESG minősítés alapján az Alap eszközeinek 75%-a ESG minősítésből “megfelelőnek” kell hogy számítson, ez a fejlett piaci kibocsátó vagy fejlett piaci tőzsdei eszközök, - alapok alapja esetén a befektetési alapok - esetén ez AAA-BBB, míg feltörekvő piac esetén AAA-BB besorolást jelent. Emellett, az eszközök minimum 80%-ban olyan befektetésekből kell, hogy álljon, amik környezeti vagy társadalmi jellemzőket mozdítanak elő vagy fenntartható befektetésnek minősülnek. Az Alapkezelő annak a vizsgálatnak a keretében, hogy valamely befektetés fenntartható befektetésnek minősíthető-e, figyelembe veszi az EU SFDR és az EU Taxonómia szerint megfelelést.
A befektetési stratégia további fontos elemét jelentik a kizárások, melyeket részletesen az „Átvilágítás” alpont mutat be.

Befektetések aránya

Amint az alábbi (első) ábrán is bemutatjuk, az Alap vállalása, hogy a portfolió legalább 80 százalékban környezeti és társadalmi jellemzőkhöz lesz igazítva. Ez azt jelenti, hogy a portfolión belül az SDG 7, 12 és 13. fenntartható fejlődési célokat előremozdító, valamint a fenntartható befektetések együttesen legalább ilyen arányt kell, hogy elérjenek.

A környezeti jellemzők alapján válogatott, portfoliórészen belül az Alap terve, hogy azok jelentős része, legalább 51 százalékuk egyúttal úgynevezett fenntartható befektetések is legyenek.

E fenntartható befektetések egy része az uniós taxonómiához igazodik (erre vonatkozóan az Alap minimális célszintje a teljes portfolió 10%-a), másik része pedig egyéb környezeti definíción alapuló fenntartható befektetés (ez utóbbi részre az Alap tervezett minimális célszintje a teljes portfolió 41 százaléka).

Az Alap fennmaradó (környezeti / társadalmi jellemzőkhöz nem igazodó) egyéb része alapvetően kockázatkezelési és egyéb pénzügyi célokat szolgál, melyekről részletesebben jelen melléklet vonatkozó részében lehet olvasni.

Az alsó két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazidó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.

*E diagramok alkalmazásában az „állampapírok” minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak

A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése

Az Alap célja környezeti jellemzők, elsősorban a klímaváltozás elleni fellépés előmozdítása. Ennek érdekében jelentős részét az alapnak olyan vállalatokba és kollektív befektetési formákba fekteti, amelyek a 2030-as ENSZ fenntarthatósági célok közül az SDG 7 (Megfizethető és tiszta energia), az SDG 12 (“Felelős fogyasztás és termelés”) és az SDG 13 („Fellépés az éghajlatváltozás ellen”) előremozdítását segítik valamilyen formában.

Az Alapkezelő által választott ESG szolgáltató (MSCI ESG Research) külön méri a céltársaságok által gyártott termék és szolgáltatások megfelelőségét (pl.: pozitív hozzájárulás: alternatív energia; negatív: fosszilis tüzelőanyag-alapú energiatermelés és kapcsolódó termékek) valamint a működésének a célhoz való igazodását. A fentiek alapján az Alapkezelő az Alap kezelése során rendszeresen vizsgálja a fenti mutatók alakulását, ezzel nyomon követve az előremozdítandó környezeti jellemzőket.

Az Alapkezelő továbbá nyomon követi az alábbi mutatók alakulását:

• Jó ESG-minősítésű eszközök¹ aránya
• Taxonómia szerinti Capex aránya
• Taxonómia szerinti árbevétel aránya
• Klímaváltozás csökkentése (Climate change mitigation)
• Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (Climate change adaptation)

A fentieken túl az Alapkezelő a kulcsfontosságú negatív hatások elkerülése érdekében az „Átvilágítás” részben részletesen leírt kizárásokhoz szükséges indikátorokat, valamint az alábbi további mutatókat is nyomon követi:

• CO2 intenzitás (Carbon Emissions)
• hulladék és káros anyag kibocsátások (Toxic Emissions & Waste)
• víz terhelés (Water Stress)

Amennyiben az Alap környezeti és társadalmi jellemzőkhöz történő hozzájárulás aránya a megfelelőség tekintetében bekövetkezett változás miatt csökken a vállalt limit alá, az illetékes portfolió menedzsernek megfelelő intézkedéseket kell tennie a limitsértés megszüntetése érdekében. A portfolió menedzsernek a limitsértésről szóló kockázatkezelői tájékoztatót követően 90 naptári nap áll rendelkezésére, hogy a megcélzott szinteken belülre visszaállítsa az alap eszközösszetételét.

^{1 A jó, fenntartható minősítés alatt a fejlett piaci részvények esetében AAA-BBB közötti MSCI besorolást, a feltörekvő piaci részvények esetében pedig AAA-BB közötti besorolást értjük.}

Módszertan

Az előmozdítandó környezeti jellemzők teljesülésének mérése tekintetében az Alapkezelő alapvetően az MSCI ESG Research értékítéletére támaszkodik, mely a céltársaságokat egy öt fokozatú skálán (erősen igazodótól az erősen nem igazodottig terjedően) minősíti az SDG-célokhoz való igazodás tekintetében.

Az SDG-igazodási mérőszám meghatározásának módszertana a vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak hatását méri a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) elérésére. A módszertan a vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak pozitív vagy negatív hozzájárulását becsüli az SDG-khez, az ezekhez kapcsolódó bevételi arányok alapján. A pozitív hatású termékek és szolgáltatások esetében a bevétel 0%-100%-os tartományban kerül értékelésre, és egy 0-tól 10-ig terjedő pontszámot kap. A negatív hatású termékek és szolgáltatások esetében ugyanígy történik az értékelés, de a pontszámok -10 és 0 között mozognak.

Az SDG-igazodási mérőszámot úgy számítják ki, hogy összeadják a vállalat pozitív és negatív termék-igazodási pontszámait. Például, ha egy vállalat bevételének egy része tiszta energiát biztosító termékekből származik, és egy másik része környezetszennyezőbb termékekből, akkor a két pontszám összege adja a végső SDG-igazodási mérőszámot. Azok a vállalatok, amelyek több mint 50%-ban negatív hatású termékekből származtatják bevételüket, -10-es pontszámot kapnak és erősen nem igazodottnak minősülnek az adott SDG-hez. Ha nincs elég adat a termékek hatásának értékeléséhez, akkor a mérőszám 0-ként kerül figyelembevételre.

Adatforrások és adatfeldolgozás

Az előmozdított környezeti jellemzők elérése érdekében használt adatforrások:

• SDG megfelelési mutatók, Taxonómia megfelelési mutatók - MSCI ESG Research
• Magyarországi vagy egyéb uniós székhelyű kibocsátók esetén kiegészítő jelleggel ezek saját fenntarthatósági jelentései

Az Alapkezelő jelenleg elsődlegesen az MSCI ESG Research által összegyűjtött adatokra és az általa kidolgozott módszertanra hagyatkozik a fenntartható befektetések értékelése, az SDG célokhoz való alkalmazkodás mértékének a megítélése, a PAI-k és általában a fenntarthatósági mutatók kapcsán.

Adatfeldolgozást és kiigazítást az MSCI által szolgáltatott adatok tekintetében nem végez. Kiegészítő jelleggel előfordulhat, hogy egyes magyarországi vagy egyéb uniós székhelyű kibocsátókat az MSCI ESG Research adatszolgáltatása nem fed le. Ez esetben az Alapkezelő az uniós fenntarthatósági jelentéstételi szabályozás szerinti riportokból kinyerhető adatokat (például EU Taxonómia megfelelési mutatók) is felhasználhatja.

Az Alapkezelő jelenleg adatminőség nem rendelkezik adatminőség ellenőrzési politikával, rendszeres adatminőség ellenőrzést nem végez.

Az Alapkezelő saját maga által becsült adatokat nem használ.

Módszertani és adatkorlátok

A jelen dokumentum készítésének időpontjában nem minden esetben állnak rendelkezésre a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre és/vagy a főbb káros hatásokra vonatkozó információk, ezért a külső adatszolgáltató esetenként más, nyilvánosan elérhető hasonló adatok felhasználásával határozta meg ezeket.

Átvilágítás

Az Alapkezelő az Alap mögöttes eszközein átvilágítást végez, melyből a legfontosabb szempont a környezeti/társadalmi jellemzőkhöz igazított befektetések esetében a helyes vállalatirányításra vonatkozó kritérium ellenőrzése. Ennek teljesülését elsősorban az ESG szolgáltató, az MSCI ESG Research által számolt és közzétett ún. Governance Pilllar Score-ral kontrolláljuk. Ez utóbbi terén követelmény a BB vagy magasabb minősítés. Az átvilágítás során az említett pontszám olyan tényezők vizsgálatára terjed ki, mint a befektetést fogadó vállalat igazgatósága, bérezése, tulajdonosi kontrollja, könyvelése, üzleti etikája és az adózással kapcsolatos átláthatósága.

Szintén a befektetések átvilágítása történik a káros hatások elkerülése érdekében, melynek megközelítése a következő:

A fenntarthatósági káros hatás a termék alapjául szolgáló befektetésnek a fenntarthatósági tényezőkben okozott negatív irányú eredményeként fogalmazható meg, vagyis, hogy az Alapban lévő befektetések közvetlenül vagy közvetetten káros hatással lehetnek a fenntarthatósági tényezőkre (mint például: a levegő tisztaságára, a biodiverzitásra, az ivóvízkészletre, az emberi jogokra, a munkakörülményekre stb.).

A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő kizárja az olyan értékpapírokat, amelyek kibocsátói:
a) vitatott fegyverekkel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő vállalatok;
b) dohánytermesztéssel és -termeléssel foglalkozó vállalatok;
c) olyan vállalatok, amelyek vonatkozásában a referenciamutató-kezelők megállapították, hogy megsértik az ENSZ Globális Megállapodás elveit vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit;
d) olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 1 %-a antracit vagy lignit feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, forgalmazásából vagy finomításából származik;
e) olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 10 %-a folyékony tüzelőanyagok feltárásából, kitermelésből, forgalmazásából vagy finomításából származik;
f) olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 50 %-a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok feltárásából, kitermelésből, előállításából vagy forgalmazásából származik;
g) olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 50 %-a 100 g CO2 e/kWh-t meghaladó kibocsátásintenzitású villamosenergia-termelésből származik.

Az Alapkezelő továbbá jelen Alap esetében is alkalmazza a minden alapjára használt kizárási listát is, mely kiterjed az alkohol, a szerencsejáték és az autoriter rendszerek tekintetében érintett kibocsátókra.

Az Alapkezelő – a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – a fentieken túl az SFDR RTS I. számú mellékletet szerinti összes a kötelező mutató alakulásáról, illetve a kötelező mutatókat kiegészítendő az alábbi mutatók alakulásáról nyújt tájékoztatást az éves PAI jelentésében:

• Éghajlattal, környezettel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Víz, hulladék és káros anyag kibocsátások
• Szociális és munkavállalói, emberi jogok tiszteletben tartásával, korrupció és a megvesztegetés elleni ügyekkel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Szociális és munkavállalói ügyek.

A fenntarthatósági káros hatás figyelembevételének a módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő fenntarthatósági kockázatok kezelésének szabályzata tartalmazza, amiről részletes tájékoztatás itt található (Nyilatkozat a befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól és az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikáról).

A fenntarthatósági káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alap éves jelentéséhez kapcsolódóan az Alapkezelő honlapján érhető el.

Az átvilágításra vonatkozó belső kontrollt az Alapkezelő belső monitoringja, elemzései, a külső kontrollt pedig az ESG szolgáltató minőségbiztosítási rendszere jelenti.

Szerepvállalási politikák

Az Alapkezelő a Társaságok közgyűlési előterjesztéseinek megszavazásáról történő döntés során kiemelten figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat.

Az Alapkezelő, lehetőség szerint törekszik a párbeszédre a befektetett cégek menedzsmentjével és amennyiben módjában áll, tanácsokkal segíti őket a fenntarthatósági folyamatok fejlesztésében. A párbeszéden keresztül azonosíthatók a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontok kezelésének gyengeségei, melyek alapján közös megoldás kereshető e területek fejlesztésére, ezáltal pedig javíthatja a befektetés hosszútávú sikerét is.

Kijelölt referenciamutató

Nincs.