A vodcast főcíme megjelenik, amin olyan feliratok olvashatók, mint OTP Alapkezelő szakértői, értelmezik, a világ történéseit, befektetések, struktúrális folyamatok, trendek és változások, globűlis gazdaság, hatással van az életünkre. A végén az OTP Fund Facts logója jelenik meg középen.

Narrátor: Ez itt az OTP Fund Facts Podcast, ahol az OTP Alapkezelő szakértői értelmezik a tőkepiacok és a világ történéseit. Befektetések, strukturális folyamatok, trendek és változások, minden, ami formálja a globális gazdaságot, és hatással van az életünkre. Egy vodcast, amely segít átlátni a háttérben zajló folyamatokat.

A stúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre, toll és jegyzetfüzet hever, illetve asztalon minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon.  A háttérben egy TV, amelyen az OTP Fund Facts logója látható.

Műsorvezető: Sziasztok! A mai epizódban arról a januári turbulenciáról fogunk beszélgetni, amely eléggé megtépázta a japán kötvénypiacot. Érdekes módon a részvénypiacra alig volt hatással. Mi lehetett ennek a kettősségnek az oka, mi okozta magát a hozamsokkot, és van-e félnivalója a kötvénybefektetőknek? Ezekről fogom ma kérdezni Heinz Frigyes Ferdinándot, az OTP Alapkezelő globális makroelemzési és stratégiai vezetőjét. Szervusz!

Heinz Frigyes Ferdinánd: Szervusz, Csongor!

Műsorvezető: Először szerintem tisztázzuk, hogy mi történt valójában január 19. és 23. között egy sima, kis pánikot, vagy egy nagyobb pánikot láttunk, vagy esetleg valami strukturális változásnak az előjelét.

Heinz Frigyes Ferdinánd: Az egyértelmű, hogy hosszú évek óta a legnagyobb turbulenciát láttuk a japán kötvénypiacon. Hogyha egy számmal akarnám jellemezni - a 40 éves hozam, ami ugye egy elég stabil szigete a piacnak általában - egy hét alatt több mint 70 bázispontot emelkedett. Ugye kiváltó oka ennek az egész turbulenciának, a közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a japán miniszterelnök, Takaicsi Szanaé, aki egyébként egy rendkívüli jelenség, egy metál dobos hobbijú, nagyon direkten beszélő miniszterelnök.

Műsorvezető: Elég szép háttere van, igen.

Heinz Frigyes Ferdinánd: Igen, igen, egy korai választásokat írt ki, hogy meglovagolja a nem minden napi népszerűségét, és ezzel egy időben, hogy ne rontsa el a hangulatot, a tavalyi expanzív költségvetési terv mellé még újabb költségvetési lazítási lépéseket hirdetett meg, mint a 8 százalékos élelmiszerekre kivetett áfának a kétéves eltörlése.

Műsorvezető: Politikailag bejött ez a számítás, hiszen az LDP óriási politikai felhatalmazásra tett szert ezzel az előrehozott választással.

Heinz Frigyes Ferdinánd: Még csak nem is kétharmados, hanem háromnegyedes többséget ért el a koalíciós partnerével, tehát ebből a szempontból nagyon jól működött. A probléma az volt, hogy ez egy olyan időszakban történt, amikor a jegybank épp azon fáradozott, hogy a gazdaságban már megjelent belső inflációs feszültséget a monetáris politika normalizációjával próbálják megfékezni, féken tartani. És ugye a jegybanknak a szakemberei ilyen patikamérlegen méregették hónapról hónapra, hogy milyen lépésekkel lehet az inflációnak ellentartani, miközben a piacokat se zavarjuk meg. És erre megjelenik ez a nagyon impulzív politikus, aki egy reflációs programot hirdet meg, ami éles ellentétben van a jegybanknak a célkitűzéseivel.

Műsorvezető: Ilyet azért láttunk másutt is, hogy ellentmondott egymásnak a fiskális gazdaságpolitika és a monetáris résznek a kommunikációja. Mi volt ebben az, ami ennyire megijesztette a befektetőket?

Heinz Frigyes Ferdinánd: Japánnak ugye háttértörténete, hogy sok éven keresztül teljes összhang volt a jegybank, illetve a költségvetési politika között. A jegybank gyakorlatilag magára vállalta a feladatot, hogy fixen nulla körül tartotta a hosszú és a rövid kamatokat is, és 2024 márciusában kezdték el elengedni ezt a hozamgörbe-kontrollnak a rendszerét, mert ugye megjelent az infláció kicsit megkésve Japánban is. És ez már nem működött, hogy nullán tartott kamatokkal harcoljanak az infláció ellen. Úgyhogy mióta ez a folyamat elindult, ez volt az első alkalom, hogy élesen szembekerült egymással a költségvetési, meg a monetáris politika. És ugye egy ilyen helyzetben a kötvénybefektetők nagyon megrémültek, hogy egyrészt milyen mennyiségű kötvény fog a piacra áramlani, hogyha nagyon nagy kötvénykibocsátási igénye van a miniszterelnök terveinek, és hogy ezt, hogy fogja a piac felszívni. Ugye a jegybank már igyekezett visszahúzódni a piacról az elmúlt két évben, és egyedül nem látták, hogy pénznyomtatás nélkül hogyan tudja majd kezelni a jegybank ezt a problémát.

Műsorvezető: Akkor ez egy kommunikációs hiba volt, ezt le lehet így rövidíteni, vagy ez egy túlzott egyszerűsítés?

Heinz Frigyes Ferdinánd: Kommunikációs hibák is szerepet játszottak. Tehát hogyha teljesen mást kommunikál a jegybank, meg a miniszterelnök, a kormány az megerősíti a pánikot a piacon. Gyakorlatilag itt úgy tűnt, hogy a miniszterelnöknő úgy állt a dologhoz, hogy hát ha kis adósságunk van, az az én problémám, hogy a nagy, a tied. Tudom, hogy 200 százalék fölött az adósság, de én most élénkíteni akarom a gazdaságot, és még egy kis pénzre van szükségem erre varrj gombot Kazuo Ueda. Nagyjából ez így jött le a piac számára, úgyhogy úgy érezték a kötvénybefektetők, hogy vagy a jegybank elengedi az inflációt, ami ugye nem egy örömhír alapvetően a kötvényesek számára, vagy pedig elindulunk a pénzügyi represszió felé. Utána, az első ijedtség után persze, a jegybanknak bele kellett nyúlni, össze kellett söpörnie a törmeléket, és belenyúlt a piacba, kötvényeket vásárolt, annak ellenére, hogy az inflációs helyzet ezt nem indokolta volna. Igyekezett a miniszterelnöknő is megnyugtatni a kötvényeseket, tehát arról beszélt ugye már a sikeres választás után, hogy természetesen az adósság GDP-arány csökkentése a cél, középtávon felfüggesztjük egyelőre az áfacsökkentést, két évre lett volna az áfacsökkentés eleve beütemezve, de ugye a piac úgy gondolta, hogy az ilyen lépéseket nagyon nehéz utána visszavezetni. Úgyhogy kicsit visszakozott a miniszterelnöknő, de utána egy pár héttel később, egy jegybankkal történt megbeszélésen már arra kapacitálta a jegybankot, hogy azért olyan nagyon gyorsan nem kellene emelni a kamatokat. Valószínűleg még kevés tapasztalata van a jegybankkal való kommunikációban, de ő nem tett le arról, hogy egy nagyon expanzív költségvetési politikát folytasson. Ennek ugye vannak pozitív elemei is, mint növekedést segítő beruházások, a félvezetőipar, robotika támogatása... stb. De valószínűleg még nem tapasztalta elégszer, hogy mennyire kontraproduktív, hogyha egy miniszterelnök megpróbál nyomást gyakorolni a színfalak előtt a jegybankra.

Műsorvezető: Vagy ellentmond annak, amit a jegybanki monetáris politika megkívánna. Szerinted mennyire van esélye annak, hogy ezt a két, mondjuk úgy, elvárásrendszert össze lehet hangolni. Egy fél szóval említetted, hogy Japánnak elég magas az eladósodottsága. Ilyen körülményrendszerben egyébként az expanzív fiskális politika nem mindig vezet jóra. Mi a helyzet Japán esetében?

Heinz Frigyes Ferdinánd: Igen, igen, tehát hogy középtávon szerintem, ugye ez alapvetően úgy gondolom, hogy ez nem csak egy japán probléma, tehát nagyon sok eladósodott, fejlett ország van, ugye a Covid után nagyon megnőtt az államadósságok szintje, és ugye ez Japán egy érdekes példa arra, hogy hogyan lehet összehangolni ezt a két történetet. És én úgy gondolom, hogy idővel erősebben fog érvényesülni a fiskális dominancia. Tehát nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy tartósan teljesen független módon lehet egy ilyen adósságprobléma mellett kezelni a költségvetési politikát.

Műsorvezető: Bocsánat, mondanál erről néhány szót, tehát mi ez a fiskális dominancia?

Heinz Frigyes Ferdinánd: A fiskális dominancia magyarra lefordítva alapvetően azt jelenti, hogy amikor konfliktus van a jegybanknak, az inflációs célkitűzése, meg egyéb tényezők, mondjuk a piac, kötvénypiac stabilitása között.

Műsorvezető: Lásd most Japán, igen.

Heinz Frigyes Ferdinánd: Lásd most Japán, akkor a jegybank nem képes olyan mértékben szigorítani, hogyha az infláció felüti a fejét, mint amire szükség lenne. Ugye ennek a puha formája igazából már most is jelen volt. Tehát egy olyan országban, ahol már egy-két évvel ezelőtt megjelent az infláció, az infláció 3% körüli szintet is meghaladta, míg a célkitűzés 2%, amikor a jegybank azt a célt tűzi ki, hogy egy-másfél százalékig fogja emelni az alapkamatnak a szintjét, akkor ebből azért az szűrődik le, hogy már most sem olyan mértékben emelik a kamatoknak a szintjét, mint ahogy azt az infláció megkívánná. Tehát nagyon óvatosan, ahogy mondtam, patikamérlegen mérve próbálják az infláció emelkedését követve, de azt nem megelőzve emelni a kamatokat. Tehát puha formában ez már megjelent, azért nem kemény formában, mert névlegesen a jegybank még most is független, tehát lépten-nyomon azt kommunikálják, hogy csak az inflációnak a megtörése, ami vezérli őket, de nem képesek olyan mértékben emelni a kamatokat, ami egy gyorsabb diszinflációt lehetővé tenne.

Műsorvezető: Világos. Az elmúlt hetekben azért olyan kommentárokat is lehetett olvasni, amelyek már egyenesen a japán államcsőd rémével riogattak. Erre te látsz most 2026 februárjában bármilyen esélyt?

Heinz Frigyes Ferdinánd: Ugye egy ilyen mondattal kitűnő szalagcímeket lehet generálni újságokban, de én igazából rövid meg középtávon is minimális esélyt látok arra, hogy Japán csődközeli állapotba kerüljön. Több erőssége is van a japán adósságnak, költségvetési helyzetnek, annak ellenére, hogy a bruttó adósság a GDP 200 százaléka felett van. Viszont ugye a nettó adósság amiatt, hogy nagyon jelentős pénzügyi befektetései vannak a kormányzatnak, kb. 100 százalékponttal ez alatt a szint felett van. Szintén nagyon fontos, hogy az adósságot főként belföldről finanszírozzák, ami azt jelenti, hogy majdnem 90 százalékban belföldi a finanszírozás. Egyébként a hosszú kötvényeknél ilyen 6 százalék körüli. Szemben azzal, hogy még mondjuk az Egyesült Államok adósságát is kb. egyharmadban még mindig külföldről finanszírozzák. Ez Franciaországban 50 százalék körül van.

Műsorvezető: Akkor ez egy másfajta stabilitást ad.

Heinz Frigyes Ferdinánd: Igen, ez másfajta stabilitást ad, és igazából annak ellenére, hogy jelentősen emelkedtek a hozamok az elmúlt két évben, hogy az adósság költsége a GDP százalékában még mindig ilyen másfél százalék körül van. Még mondjuk Amerikában már most 4 százalék körüli adósságteherről beszélünk, hasonlóan Olaszországhoz.

Műsorvezető: Igen, ezek elég magas számok. Az imént említetted, hogy patikamérlegen kell kimérnie a jegybanknak is, de valószínűleg a japán politikának is a következő időszaknak a lépéseit. Látsz egy olyan forgatókönyvet, amely mellett ez a fajta kényes egyensúly megőrizhető?

Heinz Frigyes Ferdinánd: Én úgy gondolom, hogy elsősorban ez a költségvetési politikán múlik. Egy olyan helyzetben, amikor magas az adósságszint, és nem akarod, hogy az infláció elszabaduljon, és úgy gondolom, hogy a japán politikusok sem akarják, mert borzasztó népszerűtlen még ez a 3% körüli infláció is Japánban. Pont ott voltam nyáron a választások alatt, egy választási beszédben hallgattam, ahogy a japán politikus, aki borzasztó népszerű volt egy kisvárosban, magyarázza, hogy elmegyek a boltban a rizs ára, a hal ára, a gyümölcsök ára is felment. Ez tűrhetetlen, ez ellen tenni kell valamit. Ez abszolút egy ilyen választási téma. Ugye az a baj, hogy ezt nem a megfelelő eszközökkel próbálta kezelni a miniszterelnöknő, úgy gondolta, hogy van egy rövidebb út, miért nem vesszük le az áfát az élelmiszerekről, és akkor nem kell annyira emelni a kamatokat, de ugye ez nem így működik. Tehát ez nem egy hatékony módja, hogyha leveszed az áfát, nem csak a rászorultakat támogatod, hanem általánosan leveszed az áfát, és ez ugye többletkeresletet generál, ami ugyancsak inflációs hatással járhat. Tehát ez igazából kontraproduktív, ez nem könnyíti meg a jegybanknak az infláció elleni küzdelmét.

Műsorvezető: Értem. Szeretném, ha egy picit még visszakanyarodnánk magához a turbulenciához, amely a részvénypiacon nem igazán okozott szinte semmit, hogyha jól rémlik. A kérdés, hogy mi lehet az oka ennek a kétarcúságnak? Ez hogy fordulhatott elő?

Heinz Frigyes Ferdinánd: Szerintem, hogyha ránézünk a tényezőkre, amik a kötvény, meg a részvénypiac számára fontosak, akkor érthetővé válik, hogy igazából a részvénypiac nem egy alternatív valóságban ül, hanem ugyanazt a rezsimváltást, ugye a zéró kamatkorszak, meg a defláció végét próbálja árazni, mint a kötvénypiac. Csak ugye a kötvénypiac számára ez ugye a költségvetési kockázatok megfelelő árazásaként csapódik le. A részvénypiac viszont azt lájkolja, hogy most már látható, hogy egyértelműen véget ért a defláció korszaka, és ugye ez egy nagyon nagy jelentőségű fordulat, amikor végre van nominális növekedés a gazdaságban. Ugye a defláció évei alatt nem tudtak árat emelni a japán cégek. Tehát hatalmas cash-tartalékokon ültek, árat emelni nem tudtak, a béreket sem tudták nagyon emelni, mivel hogyha bért emelnek, az azonnal megeszi a nagyon vékony profitmarzsukat, most végre értelmezhető profitmarzsokról lehet beszélni, különösen a bankszektor számára, ahol ugye hogyha a hozamgörbe meredekebbé válik, akkor drámaian megnőnek a profitmarzsok.

Műsorvezető: Világos. Ráadásul ez az időszak a japán esetben nem is pár évig tartott, hanem nagyon hosszú ideig. Mennyi lehet szerinted ebből a kilábalás szó talán most erős, de hogy az átmeneti időszak, amikor át tudnak térni erre az új rezsimre, amiről most beszéltél. Egy év hónapok, mennyi idő alatt lehet ezt megvalósítani reálisan?

Heinz Frigyes Ferdinánd: Egy-két éve elindult ez a folyamat, tehát gyakorlatilag a defláció alatt a kötvénypiacon kb. árjegyzőnek számított a jegybank. Tehát amíg az 50 százaléka az államadósságnak a jegybank tulajdonában van úgymond, addig a jegybank teljesen más szerepet játszik, mint amikor a piac határozza meg a hozamokat. És ugye ez egy ilyen árkereső időszak, ami még szerintem eltarthat egy-két évig, amíg egy új egyensúlyi állapot beáll a hozamszintben, ami várhatóan jóval magasabb lesz, mint az elmúlt évtizedekben volt a hosszú hozamokban.

Műsorvezető: És ugye ez a változás nyilván a befektetői stratégiákat is érinti, hiszen eddig a befektetők nem ehhez voltak szokva úgymond. Mit üzen ez a rezsimváltás, tehát a deflációs korszak lezárása úgy általánosságban a befektetőknek szerinted?

Heinz Frigyes Ferdinánd: Az egyik üzenet szerintem, hogy nemcsak Japánban, hanem globálisan is, szerintem, a hozamszint valószínűleg egy magasabb szinten fog beragadni, vagy megállapodni, mint amit korábbi évtizedekben láttunk. Tehát, hogy ez kevéssé ismert, hogy nagyon sok népszerű exportterméke van Japánnak a Sony Playstation konzoloktól a Toyota autókig, de hogy igazából több mint egy évtizeden keresztül Japánnak a fő exportcikke valójában a japánok megtakarítása volt. Tehát nagyon olcsó japán hitelekből finanszírozva rengeteg japán megtakarítás áramlott ki a világba. Annak ellenére, hogy évek óta csökken Japánnak is a kitettsége az amerikai államkötvényekben, még mindig az amerikai államkötvények legnagyobb külföldi finanszírozójának számít. És hogyha ez az alsó padló, amit jelentett a hozamoknak, a japán hozamszint, ez felfelé tolódik. Ez azt jelenti, hogy a japán intézményi befektetők egyszer csak elkezdenek a hazai piac felé sandítani, hogyha értelmezhető kommunikációt folytat a kormány, akkor lehet, hogy érdemes a hazai piacon is bevásárolni, és hazajönnek a pénzek, ami megemeli a külföldi hozamszintet is.

Műsorvezető: Egyébként ez a folyamat szerinted okozhat mondjuk rendszerszintű változást azokon a piacokon, ahol most a japán intézményi befektetők erősen jelen vannak, lásd Egyesült Államok.

Heinz Frigyes Ferdinánd: Hát ez egyrészt felfelé tolja a hozamszintjét.

Műsorvezető: Ez világos.

Heinz Frigyes Ferdinánd: Másrészt, hogyha ez nagyon gyorsan történne meg, akkor ugye ez ilyen árfolyamát is felfelé tolhatja, egyelőre nem ezt láttuk, ami okozhat átmeneti turbulenciát a piacokon, mint amit 2024 augusztusában láttuk.

Műsorvezető: Rendben. Végezetül arra szeretnélek megkérni, hogy foglald össze azt, hogy mire érdemes figyelni egy olyan befektetőnek, aki vagy tart japán kötvényeket, vagy arra készül, hogy ilyeneket vásárol, milyen szempontokat kell most nagyon-nagyon-nagyon odafigyelve követnie az elkövetkező időszakban.

Heinz Frigyes Ferdinánd: Ugye az első dolog, amire gondolnék, hogy ha egy befektető japán államkötvények vételén gondolkozik, akkor gondolja át esetleg még egyszer ezt a történetet, mert egyáltalán nem tudjuk egyelőre, hogy hol fognak ezek a hozamszintek megállapodni. Tehát szerintem jó érvek vannak arra, amiért a japán részvénypiac érdekes. Két évvel ezelőtt írtam legutóbb erről a piacról egy cikket, de a japán kötvénypiac, meg általában hosszú kötvények szerintem jóval kevésbé vonzóak, mint más befektetési lehetőségek. Tehát egy olyan korszakban, amikor felsejlik a fiskális dominanciának az erősebb lehetősége, akkor alapvetően nem vonzóak a hosszú kötvények. Ha annak van magasabb esélye, hogy az infláció magasabb szinteken stabilizálódik, akkor értelemszerűen a készpénz, a cash sem vonzó. Tehát szerintem egy fiskális dominanciával terhelt időszakban, ami ahogy mondtam, más országokban is valószínűleg erősebben jelentkezni fog. Ilyen reálkamatok alacsony szinten stabilizálódhatnak, és ez alapvetően inkább a reáleszközöknek kedvez.

Műsorvezető: Akkor nézzük meg egy picikét még a japán részvényeket. Ott is látszódik efféle strukturáltság, mint mondjuk az Egyesült Államok piacain, tehát hogy a techpapírok és az AI-jal kapcsolt eszközök azok elképesztően nagyot futnak?

Heinz Frigyes Ferdinánd: Japánban igazából a legnagyobb sztárok a normalizáció kezdete óta inkább a bankpapírok voltak, ahogy említettem, hogy szinte nevetségesen alacsony marzsokkal kellett operálni a nagy japán bankoknak, közte az én egyik volt munkahelyemnek, és ugye drámai módon megnőtt a bankoknak a profitabilitása. Szintén profitáltak az exportcégek a gyenge jenből éveken keresztül, de szerintem ez egy kicsit túldimenzionált a jennek a jelentősége ebből a szempontból. És ami még érdekes, hogy vannak japán valuejellegű részvények, akik igazából leginkább a strukturális reformokból profitálnak Japánban. Tehát pár évvel ezelőtt elindult egy ilyen reformfolyamat, ahol a defláció alatt cash-hegyeket felhalmozó cégeket igyekeznek rászorítani új szabályzással arra, hogy jobban figyelembe vegyék a részvényeseknek az érdekeit. És ez már szemmel látható egyébként a japán piacon, hogyha mást nem, akkor részvény-visszavásárlással, produktívebb területeken beruházásokkal vagy magasabb osztalékokkal igyekeznek az egyébként nagyon hűséges japán befektetőknek a hűségét jutalmazni, és ez szerintem vonzóbbá teszi a japán piacot. De ez ilyen koncentráció, mint az ilyen őrületben fürdőző amerikai piacon, ez nem látható egyelőre a japán piacon.

Műsorvezető: És az a fajta delikát geopolitikai helyzet, ami a világnak azt a térségét is jellemzi most, főleg így a japán-kínai villongásokat követően, ez szerinted mennyire érintheti és milyen módon a részvénypiaci kilátásokat?

Heinz Frigyes Ferdinánd: Igazából ez a költségvetési politikára is hatással van ez a villongás. Ugye egy olyan geopolitikai helyzetben, amikor az látszik, hogy Trump elnök más szempontokat érvényesít, mint elődje, és egy kicsit a világ geopolitikai gócpontjaiból két lépést hátrébb lép. Ez ugye Amerika ázsiai szövetségeseinek is egy eléggé aggasztó fejlemény.

Műsorvezető: Igen, bár Japánnal most legalábbis a tavalyi megállapodást követően ilyen jóban vannak forma. Bár tudom, hogy ez napról napra tud változni, de a hivatalos kijelentések akkor ezt támasztották alá, hogy most nagy a barátság.

Heinz Frigyes Ferdinánd: Nem az Amerikával szembeni feszültség, ami a problémát jelenti Japánnak, hanem nagy aggodalmak figyelik a Kína és Tajvan közötti viszonynak az alakulását, és ugye egy egyre inkább magabiztos Kína, meg Észak-Korea szomszédságában, amikor a nagy szövetséges úgy tűnik, hogy kevésbé lesz hajlandó kiállni az ázsiai szövetségesek mellett, így felmerült annak az igénye, hogy Japán maga kezdje el finanszírozni a saját biztonságát, és úgy berobbant a politikába Takaicsi Szanaé miniszterelnöknő, aki egyébként egy ilyen hagyományos patriótának mondható, aki a költségvetési csomagjában egy nagyon nagy részt szentel Japán újrafegyverzésének. Ez nyilván a részvénypiacon bizonyos ágazatokra kedvező hatást gyakorol, ugyanakkor kiélezi azt a feszültséget, ami a költségvetési, meg a monetáris politika között érvényesül.

Műsorvezető: Rendben. Frigyes, nagyon szépen köszönöm. Ez volt az OTP Fund Facts, amelyben Heinz Frigyes Ferdinánddal Japánról beszélgettünk, kötvény és részvénypiacokról, befektetői félelmekről, fiskális dominanciáról. Én Csák Csongor vagyok, sziasztok.

A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:

Jelen podcast marketing közleménynek minősül, a benne szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Az elhangzó tájékoztatás nem teljes körű. Az említett az OTP Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapokról részletes információkat az otpalapkelezo.hu oldalon talál. Az elhangzottak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Alapkezelő Zrt-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás az alábbi oldalon érhető el. www.otpalapkozelo.hu/vodcast-disclaimer.