A vodcast főcíme megjelenik, amin olyan feliratok olvashatók, mint OTP Alapkezelő szakértői, értelmezik, a világ történéseit, befektetések, struktúrális folyamatok, trendek és változások, globűlis gazdaság, hatással van az életünkre. A végén az OTP Fund Facts logója jelenik meg középen.

Műsorvezető: Sziasztok! Ebben a részben játszani fogunk, ami nem is áll annyira távol a befektetések világától. Bár a laikusok azt gondolják, hogy a befektetők hazardíroznak, valójában, például a pókerből a kockázatkezelés, a sakkból pedig a mintázatok felismerése az, ami a befektetések között is hasznosítható. Egyebek között ezekről fogok ma beszélgetni két pénzügyi szakértővel, akik az OTP Alapkezelő fundamentális részvényelemzésre szakosodott szakmai műhelyéből érkeztek. És otthonosan mozognak, nem csak a sakk, de a póker világában is. Köszöntöm Boér Levente befektetési igazgatót. Szia!

Boér Levente: Szia!

Műsorvezető: És Csáti Olivér portfolió menedzsert. Szia!

Csáti Olivér: Szia!

Műsorvezető: Ha jól adtam össze, 4370 élőpont ül ma itt a stúdióban. Ez azt jelenti, hogy mindkettőtöknek elég komoly sakkos múltja és jelen van. Elmondanátok, hogyan lettetek a magyar sakkszubkultúra részei?

Csáti Olivér: Én úgy kezdtem el sakkozni 6 éves koromban, hogy egyszer elmentünk nyaralni nagyobb társasággal, és ekkor az egyik családból a fiú már komolyan sakkozott, és nem engedték a szülei, hogy játsszak vele, mert hogy esetleg butaságokat lásson, meg ő is fiatal volt, és akkor ajánlottak egy edzőt, hogy ha van kedvem kipróbálni, és akkor anyáék úgy döntöttek, hogy menjünk el, és próbáljam ki, és akkor már óvoda mellett elkezdtem, így indult.

Műsorvezető. Levente?

Boér Levente: Nekem van egy ikertestvérem, és akkor minden játék jól jött, amivel le tudtuk egymást foglalni. És ezért a szüleim megtanítottak minket sakkozni, egymással kezdtünk el játszani, és gyakorlatilag így egymást szépen fejlesztettük, és egy idő után rájöttünk, hogy érdemes versenyen is elindulni, meg elmenni ilyen sakkedzésre is. Úgyhogy kb. ez ilyen 9 éves korunk körül fertőzött meg, és onnantól kezdve gyakorlatilag ilyen versenyszerűen sakkoztam a tesómmal együtt, és mind a ketten elég jó eredményeket értünk el korosztályos szinten, aztán megmaradt ez a szerelem azóta is.

Műsorvezető: Ha jól tudom, még most is versenyeztek, tehát legutóbb volt valami rapid verseny, amelyiken mind a ketten elég szép helyezést értetek el.

Csáti Olivér: Egész pontosan ez egy villámverseny volt, és én pont nem szerepeltem túl jól, de nekem pont volt egy rapid verseny, amin jól szerepeltem egy évvel korábban. Tehát azért évi 2-3 versenyre el szoktam menni, leginkább nyáron, szeretem összekötni a nyaralással. Illetve csapatbajnokságokon játszom év közben.

Műsorvezető: Tehát 40. hely már nem számít jó helyezésnek.

Csáti Olivér: Hát az már nem annyira egyébként, de még annál is hátrébb végeztem azon a versenyen.

Boér Levente: Én pedig így felnőtt koromban nagyjából azért abbahagytam, tehát inkább csak megfigyelő voltam az elmúlt években. És így tavaly egyébként pont Olivér hatására, mert elment az egyik ilyen versenyre, és akkor mondta, hogy menjek el én is, és akkor ismét visszatértem. De hát így jó érzés volt, hogy szinte olyan adrenalint éreztem, mint annak idején, amikor kezdőként kezdtem el versenyezni, szóval inkább ilyen újrakezdésnek nevezném.

Műsorvezető: Térjünk is át akkor az első kérdésre. A profi sokkban nagyon fontos a felkészülés, nyitások, ellenfélelemzés, variációk. Mennyire hasonlít ez arra, ahogyan egy befektetői döntést meghozója fölkészül egy-egy új pozíció fölvételére, vagy egy-egy gyorsjelentés megjelenésére?

Boér Levente: Megpróbálok erre válaszolni. Amikor egy partira felkészülünk, akkor ugye fejben megpróbáljuk kitalálni, elsősorban a nyitásra készülünk rá, illetve az ellenfelet, hogyha ismerjük a stílusát, akkor megpróbálunk kitalálni valami okosat, ha például nagyon ügyesen tud kombinálni, akkor megpróbálunk szárazabb pozíciós állás felé elvinni a dolgot, hogyha egy idősebb, nagyon tapasztalt játékosról van szó, aki rutinból szereti játszani a partikat, akkor meg megpróbálunk kitalálni valami kreatívat, valami egyedit. Ezzel párhuzamosan azért van nagy jelentősége egy gyorsjelentésnek egy részvény szempontjából, hogyha mi, mint fundamentális befektetők, nagyon sok céget követünk, és az a célunk, hogy megpróbáljuk azokat a kis egyedi félreárazásokat megtalálni, amik végül kiegyenlítődnek. És egy gyorsjelentés, ugye ez egy nagy löket lehet ahhoz, hogy a valós értéke felé mozduljon el a részvényárfolyam. És nagyon jellemző, hogy amelyik nap jelent mondjuk egy cég, akkor megtud a piacról valami új információt, és akkor a piac egészéhez képest egy ilyen jelentősebb mozgás zajlik le, akár felfelé, akár lefelé. És ugye általában négyszer jelent egy cég egy évben, és az ezeket követő, jelentéseket követő napi mozgások, azok meghatározzák az éves teljesítménynek egy 70-80%-át, tehát ezek ilyen kitüntetett figyelemmel bírnak. És ugye van egy pár nagyobb pozíciónk, ami különösen fontos, és ezekre célszerű felkészülni. Mint ahogy egy sakkpartiban is előnybe kerülünk, hogyha jobban ismerjük a nyitást, hogyha egy cégnek tisztában vagyunk jobban a számaival, és hogy azonnal tudunk reagálni, tehát nem az van, hogy kijön a gyorsjelentés, és akkor az ember úgy nagyjából átnézi, igen, nagyjából jó lett, rossz lett, elolvas egy-két elemzői kommentárt, akkor azok megerősítik a hitét. Amíg mindez kialakul egy kép, ez mondjuk több órát is igénybe vehet, és az alatt már az információ nagy része beárazódik a piacba. Viszont hogyha nagyon felkészülten tudunk várni egy ilyen gyorsjelentést, akkor ahogy megjönnek a számok, gyakorlatilag percek alatt el tudjuk dönteni, hogy nehogy ez egy erős beat volt, vagy egy nagyon rossz teljesítmény, és akkor ha megfelelően likvid a részvény, akkor még akár a piac előtt tudunk rá gyorsan reagálni, de hogy ehhez egyrészt okosabbnak kell lenni, mint a többi befektető, másrészt meg egy idő után úgyis megérkeznek az elemzői kommentek, és akkor ez az információs előny nagyrészt eltűnik, tehát nagyon készülni kell rá.

Műsorvezető: Tehát nagyon-nagyon gyorsnak kell lenni. Gondolom minden elemző ezt csinálja, vagy ezt csinálhatja, legalábbis ezt diktálná a logika. Mi az, ami ilyenkor pluszt jelenthet, tehát hogy mitől lehettek ti előnyben a többiekhez képest?

Boér Levente: Ez egy ilyen befektetett munka megtérül gyakorlatilag, tehát az lehetetlen, például nekünk is az egyik legnagyobb részvényportfólióban van 60-70 darab részvény. Tehát 60-70 darab részvénynél évi négyszer teljesen topon ott lenni, hogy azonnal reagálni a gyorsjelentésre, ez ilyen lehetetlen teljesítmény. Úgyhogy mindenkinek van egy pár ilyen kitüntetett részvénye, tehát szerintem normális esetben egy befektető mondjuk 10 részvényt tud nagyon alaposan követni, tehát úgy, hogy azt akkor tényleg úgy érti, jobban érti, mint olyan elemző, aki régóta követi, vagy legalábbis olyan szinten. Ezekben a papírokban lehet úgymond versenyelőnyt találni. De ez is csak ilyen mikroszkopikus, de azért jelentős. Tehát egy nagy portfóliónál akár egy pár bázispontot is, hogyha ezzel tudunk nyerni, akkor ennek van hozzáadott értéke, de ezek hangsúlyozottan ezek a rövid távú taktikai dolgok. Emellett párhuzamosan fut egy nagyon hosszú távú stratégiai portfólióépítés, ami azt jelenti, hogy nem fogunk minden egyes gyorsjelentésre azonnal reagálni. Tehát ez csak ilyen kivételes esetben van. De ugye az, hogyha mondjuk nem készülünk fel megfelelően egy fontos gyorsjelentésre, és akkor történik valami nagy, és akkor utólag ezen bánkódunk, hogy lehetett volna valamit, ezt inkább jobb elkerülni, és inkább jobb azt csinálni, hogy nagyon felkészülünk rá, maximum jön a várt, nem történik semmi. Picit felesleges volt a készülés, de legalább felfrissítettük a céggel kapcsolatos tudásunkat, szóval az a tudás nem vész kárba, mert minden egyes átélt gyorsjelentés egyre jobban mélyíti és mélyíti azt a tudást, és lehet, hogy majd mondjuk 5 év múlva jön ki az, hogy én ma valami újat tanultam arról a cégről.

Műsorvezető: Értem. Jó is, hogy az információról beszélünk, mert ugye a piacon általában, sőt többnyire nincsenek tökéletes információk, és ha a pókerhez kanyarodunk hirtelen át, ott azért gyakran kell hiányos információk alapján dönteni, döntést hozni. Mi az, amit a pókerből ezen a téren át lehetne szerinted emelni a befektetési döntések körébe.

Csáti Olivér: Befektetéseknél is fontos, hogy vannak elérhető információk, de azért hiányosak, mégis rendelkezésre állnak, ahogy Levi is mondta, jelentések, beszámolók, ehhez készülnek elemzések is, valamint a Bloomberg terminálon keresztül láthatunk különböző technikai indexeket, technikai képeket, sentiment indikátorokat, tehát fel tudunk készülni egy cégből, viszont így is nyilván rengeteg dolgot nem látunk, de ez alapján megpróbáljuk a legnagyobb tudást kialakítani a cég kapcsán, akár felvéve a céggel is a kapcsolatot, hogy még jobban közvetlenebbül megismerhessük a számaikat, illetve a terveiket, bármit, ami úgy gondoljuk, hogy mi nem értünk a jelentésekből, hogy minél jobban megértsük. Emellett viszont azt is fontos megérteni, hogy a céget befolyásolja a globális környezet is erősen, illetve a szektor is, de egy cégnek az árfolyamára számos tényező hatással van. Azt is el kell tudnunk dönteni, hogy maga a globális részvénypiac, hogy fog teljesíteni, hogy a szektor. Egy részvényalapnál ez kevésbé számít, mert ott ugye részvényalap, abban is részvények lesznek, de ezt egy ilyen globális képen is kell néznünk.

Boér Levente: Egyébként a befektetés előtt próbáljuk meghatározni, hogy mik a várakozásaink a cégtől a következő időszakra, és akkor ez alapján, ahogy telik az idő, látjuk, hogy mi lesz a valóság, és ez alapján tudjuk lereagálni, hogy mit csinálunk a pozícióval. Tehát elképzelhető az is, hogy mondjuk megveszünk 11 részvényt és megy föl mondjuk akár 20-ig, de még jobbak lettek a kilátásai, akár sokkal jobbak, és akkor még ráveszünk akár húszon is, viszont előfordulhat az is, hogy rosszabbak lesznek a kilátásai, és akkor veszteséggel kell lezárnunk. Tehát ezt mindig mérlegelnünk kell, illetve lehet hozzá akár árfolyam szempontjából is tenni várakozásokat, tehát hogyha mondjuk nem akarunk egy bizonyos összegnél nagyobbat bukni, akkor mondjuk átgondoljuk újra a befektetést, hogyha már elbuktunk rajta mondjuk 5-10%-ot, akkor újragondoljuk alaposan, és hogyha úgy látjuk, hogy változott valami, vagy indokolt, akkor csökkentünk a pozícióból, vagy akár le is zárjuk. Tehát fontos, hogy ne legyünk túlzottan magabiztosak egy pozíciót illetően.

Műsorvezető: Kanyarodjunk egy picit vissza a pókerhez. Ugye Levente az imént a sakknál említette, hogy mennyire fontos fölkészülni az ellenfélből. A pókerben is lehet?Csáti Olivér: A pókerben úgy lehet, hogy ha nem ismered még az ellenfelet, akkor megfigyeled a játékát. Tehát igazából, hogyha ott ülsz a pókerasztalnál, akkor vagy a legjobb, hogyha tényleg tudsz azért végig figyelni, és akkor a többi leosztásból nagyjából fel tudod mérni, hogy milyen típusú játékos. Van olyan típusú játékos, aki nagyon sok leosztásban jelen van, van, aki kevésben, van, aki nagyon nagyokat szokott nagy téteket rak, van, aki óvatosabb, van, aki egyértelmű, hogyha tétet tesz, akkor erős, van, aki túl sokat blöfföl, tehát ezeket úgy megfigyeli az ember, és ez alapján úgy kialakít egy képet a játékosról, és ez alapján tudja egy kicsit igazítani a saját játékát, mert mindenkinek van egy saját játéka, de úgy próbál attól eltérni az alapján, hogy mondjuk milyen az ellenfél.

Műsorvezető: Világos. Ez a fajta odafigyelés, felismerés, ez a sakkban is fontos. Ugye ott is nagyon nagy szerepe van a mintázatfelismerésnek. Van-e ennek valamifajta párhuzama a befektetési döntések világához, mindez a felismerésnek, úgy értem.

Boér Levente: Szerintem óriási szerepe van. Ugye mire jó a mintázat felismerés? Hogy időt spórolunk vele. Tehát mondjuk egy jó sakkozó ránéz egy sakktáblára, és gyakorlatilag másodpercek alatt látja azt a két-három lépésjelöltet, ami számításba jön. És egyszerűen nem kell minden mást kiszámolni. És abból a 2-3-ból is azt is nagyon le tudja szűkíteni viszonylag hamar, és csak azt kezdi számolgatni. És ezzel nagyon sok időt meg tud spórolni, mert ugye nincsen végtelen számú idő a sakkban sem, tehát vannak ugye eleve a gyors játékuk, de egy komoly, mondjuk egy 6 órás partiban ott sem lehet minden változatot végigszámolni, hanem folyamatosan eliminálni kell és a fontossal foglalkozni. Na, hát ugyanez még hangsúlyozottabban igaz a befektetések világára, ha lehet így mondani, hogyha képzeljük, hogy mondjuk egy portfólióban van 60-70 részvény, most ahogy kijön egy valamilyen hír, azt az ember így tudat alatt végigpörgeti, hogy az milyen részvényére, hogy hat, tehát rengeteg. Tehát gyakorlatilag, hogyha felkelnék reggel 5-kor, és hajnali 2-ig csak olvasgatnám az elemzéseket, meg mérlegelnem, akkor sem jutnék a végére. És mégis valahogy dönteni kell, meg mellette mást is kell csinálni, mint csak a pozíciókon gondolkodni. Óriási előny az, hogyha valaki ki tudja szűrni a zajt, és csak a lényegesre tud koncentrálni. És én úgy látom, hogy ez a tapasztalattal együtt jön. Tehát minél jobban megismerjük a céget, akkor látjuk, hogy mi az, ami fontos neki, tehát hogy az értékvezérlőket minden cégből meg kell állapítani, és akkor főleg azokkal foglalkozni, illetve a szektort, minél mélyebb ismerete van az embernek, akkor gyorsan ki tudja szűrni, hogy mi az, ami releváns információ és mi az, ami nem.

Műsorvezető: Mennyiben segíti a ti munkátokat befektetői szinten a mesterséges intelligencia, hiszen most arról beszéltél, hogy hatalmas volumenű adatokkal, ismeretanyaggal kell rövid időtáv alatt foglalkozni. Milyen szerepe van a ti munkátokban az AI-nak?

Boér Levente: Egyre nagyobb szerepe van. Tehát az AI az nagyon hasznos, tehát már csak hogyha egy sima Google-keresés helyett így megfogalmazzuk neki konkrétan a kérdést, már akkor sokkal jobb válaszokat tud adni, de hogy ennél azért komolyabb dolgokat is meg tud csinálni, viszont egy hátránya, hogy nem lehet 100%-osan megbízni benne. Tehát, hogy nagyon fontos, hogy ezeket az úgynevezett hallucinációkat, amik jönnek a válaszokkal együtt, ezt úgy megérezzük, hogy mi az, amiben lehet rá támaszkodni, és mi az, amire nem. Tehát nekem az a tapasztalatom, hogyha valami olyan területen, amit már elég jól ismerek, abban kérek egy pontosítást, vagy abban kérek újabb infót, akkor ott jobban merek rá támaszkodni, mert látom, hogy mi az, ami releváns, és mi az, ami nem releváns. Egy picit olyan, mintha az embernek lenne egy-két viszonylag juniorabb elemzője, akiknek kiadja a feladatot, és akkor néha tök jól megcsinálják, néha meg elé nyúlnak, meg feleslegesen dolgoznak, mert nem tudták eldönteni, hogy mi az, ami fontosabb, vagy én specifikáltam akár rosszul. Előfordul ez is sokszor.De hogy az AI-nak az igazi előnye szerintem az lehet, meg az lesz majd főleg a jövőben, hogy az ember végig tudja gondolni a folyamatait, hogy mit hogyan csinál, és abban talál ilyen úgymond gyorsításokat, amit az AI segítségével akár le tud programozni, vagy be tudja tanítani, és az egyes szakaszokat fel tudja gyorsítani, és ezzel meg tudja növelni a saját hatékonyságát. Azt, hogy a döntést teljesen kiszervezni neki, én azt még így nem látom a közeljövőben, de nyilván ez is változhat.

Műsorvezető: Akkor, ha jól értem, te olyan jövőt látsz, ahol az ember és az AI kéz a kézben, ez bármennyire is képzavar megy előre, nem pedig az algoritmusok uralkodnak a döntésekben, ugye?

Boér Levente: Igen, a humanoid robotok korában egyébként ez a kéz a kézben is lehet, hogy meg fog majd valósulni, de igen.

Műsorvezető: Rendben van. Térjünk át egy másik témára, ami szintén nagyon fontos a befektetésekben, ez pedig a kockázatkezelés. Ugye ennek is van a pókerben egy nagyon jó analógiája, sőt két olyan kategória, lehet, hogy több is, ami szóba jöhet. Az egyik a tétméretezés, a másik pedig a bankroll management. Mesélnél erről Olivér, hogy ezek, hogy néznek ki a játékban, és hogyan lehet őket, vagy a tapasztalatokat átültetni a portfóliókezelésbe?

Csáti Olivér: Ez fontos, hogy nagyon fontos, hogy elkerüljük a csődbe menetet. Tehát valaki azt mondaná, hogy 60-40%-ot ajánl nekem, hogy 60% eséllyel nyerek, ő meg 40% eséllyel, akkor is, hogyha megduplázhatnám a pénzemet ezáltal, akkor sem fogadhatom el az egész összegemre, hiszen akkor 40% esélye, hogy csődbe megyek, és nem ér annyit az a duplázás. Tehát ezért látszik, hogy valahogy menedzselnünk kell a tétméretezést, tehát nyilván ez nekem megéri ez a fogadás, viszont nem rakhatom fel az egész összegemet, ezért van egy optimális méretezés ehhez, és ez ugyanúgy pókerben is jelen van. Tehát például azt mondják, hogy egy cash game-en mondjuk, hogy jó eséllyel nem akarsz csődbe menni, rendkívül jó eséllyel, akkor még 40 beülő legyen. Ez azt jelenti, hogyha leülsz játszani, és van mondjuk 4 millió forintod rá, akkor 100 ezer forinttal ülhetsz lejátszani egyszerre, és akkor azt kockáztatod a játék során. És ez ugyanúgy a befektetésekben is jelen van. Itt egy diverzifikáltabb portfóliót, az sokat segít ezen, illetve például hedge fundnál sokszor azt csinálják, hogy különböző stratégiákat csinálnak a traderek, egymástól függetlenül, van sok trader, egymástól független stratégiával, ez önmagában diverzifikál. Tehát az nem teljesen tekinthető diverzifikációnak, hogy különböző helyszíneken fektetünk be, és valamilyen szempontból az is diverzifikál, viszont ott nagy lehet a korreláció. Míg különböző stratégiák esetén van, aki részvényes, van, aki kötvényes, ott a korreláció sokkal kisebb lesz, ezért volt egy híres eset a Long Term Capital Management esete '98-ból, akik csődbe mentek. Pedig Nobel-díjas közgazdászok vezették, viszont annyira nagyok lettek, hogy egyszerűen történt egy olyan nem várt esemény, és hiába volt a stratégiájuk jó, olyan nagyok voltak és olyan nagy téttel voltak a piacon, hogy egyszerűen elfogyott a likviditás mögülük, és elkerülhetetlen lett a csőd. Scott Bessenttől olvastam egy interjút még 2004 körül, aki most ugye Amerika pénzügyminisztere egyébként, ő a Soros Fund Managementnek volt a tagja, és ő mesélte, hogy egyszer elmentek golfozni az ETC egyik alapítójával volt, és ott a golfedző mondta, hogy legyenek egy csapatban, úgyis ugyanazt csinálják. És mondta neki a Bessent, hogy nem ugyanazt csináljuk, mert én hogyha bukok egy pozíción, akkor csökkentem, ő pedig, ha bukik, akkor növeli a pozíciót. Ez is lett végül a veszte, hogy bekövetkezett egy olyan esemény, amit nem vártak, és egyszerűen annyira nagy bukóba kerültek, hogy rövid távon csődbe mentek. Tehát nagyon fontos azt látni, hogy a piac tovább lehet irracionális, mint amennyire a befektető fizetőképes. Tehát előbb-utóbb igazuk lett volna, de egyszerűen ezt nem tudták már megfelelően finanszírozni addig.

Műsorvezető: Több tőke kellett volna hozzá, még egy kicsivel, vagy lehet, hogy nagyon sokkal.

Csáti Olivér: Nem létező tőke, igen.

Műsorvezető: Ezeknek az utólag nem jónak bizonyuló döntéseknek az elemzése, azt gondolom, a sakkban, a pókerben és a befektetésekben is fontos. Hogyan lehet ezt mondjuk befektetési döntéseket meghozóként megtenni? Mi alapján döntöd el, hogy ez most egy jó döntés volt, csak ugye rosszak voltak a körülmények, vagy rossz döntés volt, és elszúrtam, hogy hogy működik ez a gyakorlatban?

Boér Levente: Mi csapatban dolgozunk, ugye mind a ketten egy csapatban vagyunk, és van ebben a csapatban még két másik ember rajtunk kívül, tehát folyamatosan vizslatjuk a másiknak a pozícióit, és ilyen teljes nyíltság van, tehát hogy lehet szólni, hogyha nem értünk vele egyet, és folyamatosan challenge-eljük a másikat. Nyilván ilyen korlátozott keretek között, tehát az se jó, hogyha valaki csak arra megy, hogy elbizonytalanítsa a másikat, de hogy ennek nagyon nagy haszna van, mert egyrészt akkor folyamatosan visszajelzést adunk egymásra, mert van, akinek sokkal jobban tetszik a pozíció, beleszeret egy adott cégbe, a másik nem annyira, és akkor nagyon hasznos, hogyha van a csapatodban egy olyan ember, aki folyamatosan megchallenge-el. És ugye kiderül azért minden befektetésről, tehát különböző időtávokon, hogy hogy teljesített. Tehát van olyan, hogy akár egy-két évig is azt látjuk, hogy egyébként rendben van a sztori, de az árfolyam nem tükrözi, és nyugodtak vagyunk benne, de azért egy évek alatt azért kiderül, hogy a fundamentumok egyszerűen abba az irányba haladtak-e, mint amit gondoltunk, tehát hogy azért el lehet dönteni valamiről, hogy ez egy jó döntés volt, vagy rossz döntés volt. Az nyilván az egy másik kérdés, hogy az adott pillanatban a rendelkezésre álló információk alapján jól döntöttünk-e vagy nem. Ilyenkor azt is megvizsgálhatjuk, hogy volt-e valami, amire nem figyeltünk kellőképpen, de hogyha alaposabban megnéztük volna, akkor azt is láttuk volna. Tehát jó ezeket a tanulságokat így levonni, egy jól sikerült sztoriról is, meg egy rosszról is, és akkor ezt be tudjuk építeni abba a folyamatos folyamatba, ami alapján részvényeket kiválasztunk, és folyamatosan tudjuk javítani ezt az egész processzt, ami alapján dolgozunk. Szerintem ez a legfontosabb egyébként egy befektető életében, hogy legyen egy olyan szisztémája, amiben bízik, amit folyamatosan javít, folyamatosan módosít, de azért nem gyökeresen fordít fel egyik napról a másikra, és ez segíti azt, hogy a rossz időket is át tudja vészelni anélkül, hogy ehhez a szisztémájához hozzányúljon. Hogyha egyébként ez egy jó szisztéma, akkor évek alatt ez ki fog úgy is jönni, hogy ez egy jól működő dolog.

Műsorvezető: Milyen szerepe van, és hogy jöhet ide az intuíció? Tehát, hogy azért itt eléggé megfogható dolgokról beszéltél idáig. Mit adhat hozzá úgymond az emberi intuíció egy-egy ilyen befektetési döntéshez vagy egy stratégia kialakításához akár?

Boér Levente: Hát picit visszakanyarodnék az előző kérdésre, tehát az intuíció szerintem ez az a mintázatfelismerés. És ez a legnagyobb előnye, ez a gyorsítás. Tehát megnézve valaki már nagyon sok részvényt látott, akkor nagyon sok sztorit megnéz, és akkor el tudja dönteni, hogy na, ebből lehet valami, ebből lehet valami, mert már látta, hogy a múltban ez így működik, ez így kifejlődik tudat alatt.

Műsorvezető: Tehát akkor nem egy érzelemvezérelt dologról beszélünk, ugye? Ha jól értem.

Boér Levente: Nem, nem feltétlenül. Szerintem ez nem érzelem. Olyan lehet, hogy valakinek szimpatikus egy szektor, meg van egy pici elfogultsága, de hogy ez egy idő után helyre kerül, tehát hogy az kiderül, hogy itt nem volt igazam, és akkor.

Műsorvezető: El fog múlni.

Boér Levente: Igen, az ember próbálja azért kiölni az érzelmeket minden irányban. Tehát az is nagyon káros, ha valaki nagyon hurráoptimista lesz mondjuk egy jól sikerült időszak után, és azt gondolja, hogy hát akkor.

Műsorvezető: All in?

Boér Levente: Bármit. Nem is az, hogy “all in”, hanem hogy kicsit meggondolatlanul hoz döntéseket. Tehát nem nézi meg annyira alaposan, nagyobb valószínűséget tulajdonít a kedvező kimenetnek, ezt el kell kerülni, de a másik irányba is ugyanakkor el kell kerülni, hogyha mondjuk van egy-két nehéz év, amin túl vagyunk, hogy akkor elmegy az önbizalmunk, és nem merjünk befektetni, pedig úgy a lelkünk mélyén érezzük, hogy ez jó, csak hát már annyit buktunk, hogy most már nem merünk újabbat hozni. Tehát a sakkozásnak most a világbajnoka. Nem a világbajnok, a legjobb sakkozó, a világon, per pillanat, még továbbra is Magnus Carlsen, aki ugye a világbajnokságtól már visszavonult, de vele volt egy pár hónapja egy ilyen mélyinterjú, és ő is azt hozta fel a legnagyobb előnyének, hogyha elveszít egy partit, akkor utána a következő partira ugyanúgy tud továbbmenni.

Műsorvezető: Mintha mi sem történt volna?

Boér Levente: Nem kerül az előző negatív eseménynek a hatása alá, de hogy a pozitív eseménynek sem jó, hogyha hatása alá kerülünk. A legjobb, ha sikerül semlegesen maradni, ami szerintem egy nagyon nehéz dolog egyébként befektetőként. Tehát van, akinek jobban sikerül, van, akinek kevésbé.

Műsorvezető: Azért hoztam be ezt az érzelem dolgot, mert a pókerben gyakran fordul elő a tilt, amikor elszabadulnak az indulatok, vagy elveszti valaki az érzelmi kontrollt. Hogyan lehet ezt, amiről most Levente beszélt elkerülni, tehát hogy megmaradjon ez a fajta józanság, miközben befektetési döntéseket hozol.

Csáti Olivér: Levi egy részét megválaszolta ennek már, de amit fontos még esetleg hozzátenni, hogy tényleg az a fontos, hogy a döntések jó folyamatból szülessenek. Tehát, hogy hosszú távon jó döntéseket hozzunk. Ez a befektetett munka nagyon fontos, hiszen anélkül nincs siker. A kemény munka megerősít az önbizalmadban is, illetve nyilván ahhoz segít, hogy tényleg jó döntéseket tudjál hozni hosszabb távon, és hogyha kielemzed utána a leosztást, attól függetlenül, hogy mi lesz a kimenetele, hiszen sosem lesz gyakorlatilag 100% esélyed, vagyis hát nagyon ritkán. Tehát mindig fogsz bukni, útjelölő voltál, vagy hasonló. Az a lényeg, hogy amikor kielemzed, akkor azt tudod mondani, hogy te jó döntést hoztál, megérte ezt megcsinálni, mindegy, hogy mi volt a kimenetel. Szerintem ezt nem olyan nehéz elfogadni, főleg, hogyha valaki már egyre profibb, akkor ezt teljesen elfogadja, hogy ez így van, ez a játéknak a része. Ugyanúgy befektetésekben is vagy tradingben is mindig lesznek veszteséges ügyletek, viszont az a fontos, hogy hosszú távon tudjunk egy olyan stratégiát kialakítani, ami nyereséges. Ehhez pedig kell egyfajta intuíció, illetve az, hogy tényleg minél tapasztaltabb legyen az ember, hiszen akkor tud ebben minél jobb lenni, hogyha minél több ilyet látott már, tudja, hogy mihez nyúljon, akkor az egy plusz előny már azokhoz képest, akik újonnan belépők, és mindenkinek kialakul egy saját stílusa, tanul másoktól is, tanul fejleszti magát is, és akkor lesz egy saját stílus.

Műsorvezető: Eddig arról beszéltünk, hogy hogyan maradjunk meg az észszerűség határain belül, de egy kicsit hadd kanyarodjak vissza az AI-hoz és a sakkhoz, merthogy a sakkmotorok mostanában olyan újításokkal jönnek elő, olyanfajta érdekes stratégiákkal, amelyek így emberi szemmel vagy emberi felfogóképességgel elsőre akár ilyen őrültségnek, vagy ilyen teljesen lehetetlennek tűnnek, és hogy működnek a gyakorlatban. A kérdésem az, hogy lehet-e ilyen, nem is tudom, ördögtől való stratégiákat, ilyen stratégiákat találni majd a befektetéseknél is, tehát ott is előfordulhat olyan helyzet, hogy előveszünk olyan megoldást, amelyiktől elsőre teljesen idegenkedünk?

Boér Levente: Hát szerintem nyitottnak kell lenni erre. Az AI mindenkinek új. Picit az a szerencsénk talán, hogy az, aki nagyon ért az AI-hoz, az lehet, hogy nem vett részt, nem tudom, évtizedekig a befektetésekben, és talán azt gondolom, hogy azt könnyebb a másik oldalról megközelíteni, hogyha valaki úgy tudja, hogy mi a helyzet a befektetésekben, és akkor az AI-ból megpróbálja átvenni a legjobbakat, és így alkalmazni. Nekem mondjuk, hogyha így nem ez a területem, de mondjuk egyébként a cégen belül van is, mondjuk a kvantitatív csapat, aki ilyenekkel tud foglalkozni. Szerintem, hogyha az AI elkezdene adni jeleket, hogy mit kellene venni, és mondjuk ez elsőre érthetetlen is lenne, akkor nem az lenne az ösztönös reakció, hogy hát akkor ez biztos valami, nem tudom...

Műsorvezető: Nem tetszik, mert nem értjük.

Boér Levente: Igen, megint hallucinál valamit, hanem elkezdjük letesztelni, meg visszatesztelni, meg szimulációkat futtatunk, meg figyeljük. És hogyha ezek konzisztensen profitot termelnek, akkor szerintem senki nem fogja megkérdőjelezni, hogy ez jó-e vagy rossz, hanem elkezdi csinálni, és akkor amit az ember mögé tud tenni, az egy nagyon erős risk management, hogyha elkezdene elromlani, akkor azt időben észre vegyük, de az, hogyha valamivel pénzt tudsz keresni, de nem érted, hogy pontosan miért, akkor szerintem senki nem fog fintorogni rajta.

Műsorvezető: És ez hogy működik a sakkban? Egy versenyzőnek, amikor felkészülés közben egy olyanfajta impulzust kap, amitől elsőre égnek áll a haja, az így azon ő simán át tud lépni, tehát ez így belefér?

Boér Levente: Hát ez más azért. Egyrészt mi Olivérrel nem vagyunk azon a szinten, hogy ez a veszély fenyegessen, hogy olyan apró nüanszok múljanak rajta. Tehát a Fabiano Caruanának, aki a világ egyik topjátékosa, neki láttam egy interjúját egyszer, amikor mondta, hogy így készült fel. Ugye ők nagyon a top játékosok, nagyon komolyan már a számítógép a legjobb szekundánsok, megpróbálják megtanulni, hogy a számítógép mit lépne, és az esetek nagyon nagy részében ők megértik, de hogy egy átlagos sakkozó is utólag azért megérti, hogy miért volt az jó lépés, amikor jobban megnézi, utólag mindig sokkal könnyebb, de hogy van olyan lépés is, ami objektív a legjobb a számítógép szerint, viszont az ember nem érti igazából, mert az általános sakkelveknek ellentmond. És akkor ez egy dilemma, hogy akkor játszd meg azt. Legtöbbször egyébként megjátsszák ők is, és akkor bíznak abban, hogy az ellenfelet még jobban meglepi. Meg megpróbálják challengelni, és látják, hogy ez mégiscsak jó volt, és akkor így tanulnak valami újat. De hogy ez a sakknak a nagyon-nagyon magas szintjén van.

Műsorvezető: Tehát akkor ez egy eszköz arra mondjuk, hogy valamilyen módon hibára kényszerítsd a meglepődött ellenfelet.

Boér Levente: Arra mindenképpen jó, tehát hogyha egy új szituációt teremtesz a sakktáblán, amit te már valamennyire vizsgáltál, az ellenfeled meg nem, az egy óriási előnyt jelent.

Műsorvezető: Ez jó is ez az ellenfél hibáira, hogy rátértünk vagy rákanyarodtunk, mert ugye ez a pókerben is van. Talán exploitnak hívják ezt a fajta játékot, amikor az ellenfél...

Csáti Olivér: Az ellenfél hibáinak kihasználása végül is azért expó, mert észreveszed, hogy mik a gyengeségei és a hibái, és akkor az alapján eltérsz a stratégiádtól.

Műsorvezető: Mesélnél erről, hogy ez hogyan működik a játék gyakorlatában?

Csáti Olivér: Hát úgy, hogy például, hogy megfigyelem, hogy az ellenfelem mondjuk nagyon sok leosztásban játszik részt. Ez azt jelenti, hogy túl sok gyenge lapja is van, és ezért mondjuk én nagyobbat tudok emelni ellene még az első licitkörben akár. Illetve el tudom úgy helyezni a skálán, hogy milyen lapjai, tudok ellene agresszívabb lenni, mert tudom, hogy nekem erősebb lapjaim vannak összességében. Tehát aki meg túl keveset játszik, az tudom, hogyha bejön egy licitkörbe, akkor neki egy erősebb úgymond range van, tehát erősebb lapjai lehetnek, ezért kellene óvatosabban kell játszanom, illetve, hogyha nagyon sok pénz van előttünk a téthez képest, akkor felértékelődnek a kisebb lapok, a gyengébb lapok. Nem a nagyon gyengék, de hogy mondjuk egy 6-7 egyszínű az felértékelődik, mert mondjuk, hogyha egy gyászpár lejátszol, akkor a 6-7 egyszínű az nagyon könnyebben fel tud javulni egy nagyon erős lapra. Az esetek nagy százalékában gyenge marad, de akkor olcsón megúszom, ha viszont néha nagyon erős lesz, akkor viszont az ászpártól azért sokszor el lehet szedni értéket. Tehát akkor az kell, hogy minél több legyen előttünk, hogy egy erősebb ranget jobban meg tudjunk támadni a játék során.

Műsorvezető: Át lehet valahogy forgatni ezt az analógiát a befektetések területére?

Csáti Olivér: Hogyha a befektetésekhez próbáljuk összehasonlítani, akkor hogyha hatékony lenne a piac, mint ahogy nem az, akkor a passzív befektetéseknek lenne értelme, hiszen annak a legalacsonyabb a költsége, akkor nem lenne értelme alfát keresni, tehát nem lenne értelme annak, hogy próbálok kitúrni egy olcsó céget, hiszen ha hatékony a piac, akkor ott van az ára, ahol kell lennie. Tehát nekem nincs dolgom a piacon, hanem csak beszállok passzívként, és akkor várom, hogy hozza a piaci hozamot.

Műsorvezető: Igen, ez a minden ember jó kategória.

Csáti Olivér: Igen, hogyha minden ember a pókerben úgymond tökéletesen játszana, akkor én is azt tudnám csinálni, hogy próbálok tökéletesen játszani, és hát akkor mi is, tehát akkor mindenki bukna, hiszen annak is van egy valamennyi költsége a játéknak a rake, vagy jutalék formájában. Tehát nem érné meg játszani, de nyilván egyik sem hatékony tökéletesen, ezért ugyanúgy a befektetésekben is próbáljuk megtalálni azokat a szegmenseket, azokat a cégeket, amik esetleg nagyon nagy pesszimizmus övezi, vagy nagyon nagy optimizmus, tehát hogyha nagyon az ingának az egyik szélén van. Benjamin Graham híres értékalapú befektető volt még az elsők között. Warren Buffettnek is ő volt a példaképe. Ő mondta, hogy igazából a piac mindig ingázik a nagy optimizmus és a nagy pesszimizmus között, és a realista az elad az optimistáknak és vásárol a pesszimistáktól. Tehát nyilván az inga az általában ott van valahol középen, de tudnak olyan események történni, akár a Covid, amikor mondjuk nagyon nagy pesszimizmus lesz, és akkor annak, akinek még van tőkéje, az tud vásárolni. Ezért is fontos az, hogyha megfelelően kezelünk kockázatot, van némi cash-ünk is úgymond, amit mondjuk egy rövid lejáratú eszközökben tartunk, akkor tudunk vásárolni, hogyha mondjuk nagyon olcsóak lettek az eszközök, tehát be tudunk lépni újabb tőkével a piacra, amik ugye nagyon ki vagyunk feszítve, jön egy váratlan esemény, ott leszünk, hogy olcsóak a dolgok, de nem nagyon tudunk miből vásárolni. Tehát fontos, hogy felkészültek legyünk különböző kimenetelekre, és úgy tudjuk állítani, hogy mekkora kitettséggel vagyunk jelen a kockázatosabb eszközökben.

Műsorvezető: Búcsúzóul mindkettőtöknek szeretném föltenni ugyanazt a kérdést: hogyha egy befektetőnek egyetlen dolgot lehetne, vagy kellene megtanulnia a pókerből vagy a sakkból, akkor mit ajánlanátok a figyelmébe? Levente!

Boér Levente: Ugye itt most visszatérhetünk arra, hogy egyáltalán miért beszélünk mi egy befektetési műsorban a pókerről, meg a sakkról. Szerintem azért van relevanciája, legalábbis a mi tapasztalatainkból azt szűrtük le, hogy mindegyik egy ilyen nagyon komplex játék, tehát egy ilyen igazi agytorna, amiben van szerepe azért a szerencsének is, tehát a különböző kimenetnek, például ilyen mondjuk a póker, meg van szerepe a stratégiának is, ami inkább a sakk, és ezért mind a kettőből valami teret lehet hozni. Szerintem az egyik legfőbb tanulság, hogy egyrészt minél jobban, minél többet csinálja valaki, meg minél jobban elmélyed, akkor annál jobb lesz benne.

Műsorvezető: Gyakorlat teszi a mestert, igen.

Boér Levente: De a legfőbb tény szerintem, hogy nem az adott partira kell koncentrálni, hogy az éppen milyen lett, hanem arra kell törekedni, hogy a játékerőnket fejlesszük folyamatosan, minden partiból tudjunk tanulni. És a végén ez a befektetés is egy sok apró játszmának az összessége, és hogyha megvan a megfelelő tudásod, meg megvan az a folyamat, amit kifejlesztettél, és folyamatosan adaptálsz az adott világhoz, akkor az a lehetsz a legsikeresebb benne, meg úgy a legélvezetesebb is nyilvánvalóan.

Műsorvezető: Tehát, hogy fölépíted a befektetői profilodat gyakorlatilag, ami hosszú távon is működőképes.

Boér Levente: Igen.

Műsorvezető: Köszönöm. Olivér?

Csáti Olivér: Én a kockázatkezelést és a tétméretezést mondanám. Tehát fontos analógia lehet, hogy mondjuk befektetőknél is, mondjuk azt mondta, például ugyanúgy a Bessent-interjúban olvastam, hogy mondjuk a Soros Györgynek a találati aránya az még lehet, hogy 30% alatt is volt, viszont amikor bejött neki valami, akkor az egy grand slam volt, így fogalmazott. Tehát van egy olyan stratégia, vagy van egy olyan módszer, hogy ugye egy kicsiket buksz, hogyha nem jön be valami, akkor kicsiket buksz, viszont ha bejön valami, akkor viszont nagyot nyersz. Ez pókerben is jelen van, hogyha nagyon jó lapod van, ki tud belőle hozni a legnagyobb értéket, akkor azt, hogyha agresszívan fel tudsz építeni egy nagy kasszát, akkor tudsz nyerni egy nagyot, viszont nem úgy jött ki a lépés, akkor az fontos, hogy nagyon keveset bukjál, hogy kicsit bukjál, és akkor a néhány nagy nyertes az bőven kifizeti a kis veszteseket. Van olyan stratégia is mondjuk a befektetésekben, kicsit más profil mondjuk a Warren Buffett, neki nagyobb jóval a találati aránya a befektetéseiben, de ő egy másfajta stratégiát alkalmaz. Szerintem az, hogy tudjuk, hogy hogy méretezzük a téteinket, illetve hogy vágjuk le a veszteségeinket, és hogy próbáljuk kihozni a maximumot a jó pozícióinkból, az a legfontosabb szerintem.

Műsorvezető: Ez volt az OTP Fund Facts Podcast. Remélem, hogy beszélgetőtársaimmal, Boér Levente befektetési igazgatóval és Csáti Olivér portfolió menedzserrel sikerült közelebb hoznunk néhány összefüggést, amely összekapcsolja a póker, a sakk és a befektetések világát. Sziasztok!.

A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:

Jelen podcast marketing közleménynek minősül, a benne szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Az elhangzó tájékoztatás nem teljes körű. Az említett az OTP Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapokról részletes információkat az otpalapkelezo.hu oldalon talál. Az elhangzottak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Alapkezelő Zrt-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás az alábbi oldalon érhető el. www.otpalapkezelo.hu/vodcast-disclaimer .